Mesterképzés: kátyúban a BTK

2008. szeptember 15. hétfő 19:37

Mesterképzés: kátyúban a BTK
Folytatódik a mesterszakok körüli kötélhúzás a PTE BTK, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és az Oktatási Minisztérium között. A most harmadik évükbe lépő bachelorok néhány szakon már tudják, mire számíthatnak egy év múlva, más szakokon csak annyit tudnak, hogy indul a nekik szükséges képzés, de van, ahol még ennyit sem.

A Bologna-rendszerre való átállást hazánkban a humán tudományokkal foglalkozó intézmények lépték meg a legkésőbb - a Pécsi Tudományegyetem első bölcsész bachelorjai is most kezdik harmadik képzési évüket.

Ősszel kell megjelennie a mesterszakokat tartalmazó felsőoktatási tájékoztatónak, amely tartalmazza a szükséges adatokat minden induló szakról. Az akkreditálási problémák miatt azonban a BTK késésben van a tervekhez képest.

Az "olasz" módszer

A 10 szemeszteres képzési rendszert elhajítva, a magyar felsőoktatás szinte már 100%-ban átvette a Bologna-rendszer néven futó, 6+4 szemeszteres képzési formát, ahol az első három vagy négy év bachelor (BA) képzése felel meg a főiskolai szintnek, illetve alapozza meg a mester (MA) képzésben való részvételt, ami további egy vagy két év lehet. A Bologna-rendszer lehetővé teszi a képzési formák átjárhatóságát, uniós szinten egységesíti a kreditátviteli rendszert, hogy a külföldi félévek egyszerűen akkreditálhatók legyenek, célja tehát döntően a mobilitás elősegítése.

- Félreértés ne essék, nem a MAB mondja meg, hogy mi indulhat el, és mi nem - pontosít dr. Somos Róbert, a BTK dékánja. - Ezt a minisztérium hivatott eldönteni, a Bizottság javaslatát, véleményét nem köteles figyelembe venni. Persze előállhat olyan eset, hogy azért nem indítunk el egy szakot, mert a Minisztérium mégis megvárja, amíg a MAB kedvező állásfoglalásra jut egy szakindítási kérelem kapcsán.

A BTK-n legalább két olyan szakról tudni, melynek mesterképzési kérelme elsüllyedt akkreditálás közben. A magyar tanári, valamint a német bölcsész mester szakok indításához szükséges anyagokat a szükséges javításokkal együtt már újra elküldték a Bizottságnak, és várják a választ, tájékoztatta lapunkat a dékán.

Nehezményezte ugyanakkor, hogy más szakok esetében - mint például a régészet vagy az esztétika - a januárban beküldött kérelemre még válasz sem érkezett a Bizottságtól, akiknek elviekben négy hónapjuk van egy bírálat meghozatalára.

A Bologna körül a mai napig sok a tisztázatlan elem, minisztériumi szinten is. Ahhoz, hogy egyáltalán tudni lehessen, mi kell a szakindításhoz, a Minisztériumnak véglegesítenie kellett egy ún. Képzési és Kimeneti Követelményt (KKK), ami előző év őszén történt meg. - Normális esetben ennek ki kellett volna kerülnie végleges formában a Minisztérium portáljára, azonban volt, hogy visszavonták, megváltoztatták, több alkalommal is, tehát nem igazán ment simán a követelmények rögzítése.

A kétséges szakoknál a hallgatók még nem tudhatják, milyen létszámkeretre, milyen vizsgakövetelményekre számíthatnak, és így nehezebben is döntenek, ha az ő szakjuk nem szerepel a tájékoztató könyvecskében.

Somos Róbert megjegyezte, hogy lesznek ugyan pótkötetek, ha minden szak elbírálása megtörtént, de az azokban megjelenő képzések rosszabb pozícióból indulnak a versenyben, mert a hallgatók zöme már ősszel eldönti, mit is fog tenni 2009-től.

A dékán mindenesetre bizakodó. Lesz magyar tanári képzés, és talán német bölcsész is, mondja, mivel a BTK célja minél teljesebben átmenteni az osztatlan képzésben is szereplő szakokat, képzési formákat. Ennek érdekében egy levél már elment Manherz Károly államtitkárnak, és egy további, az oktatási miniszternek szóló levél is készülőben van, amely sürgetné a szakindítások engedélyezését.

- Nem vitázni szeretnénk a MAB-bal, hanem érvényesíteni a követelményrendszert, és megakadályozni, hogy elindulhassanak bizonyos képzések ott, ahol az oktatás minősége valóban nem éri el a szükséges színvonalat.

H. A. - Fotó: pte.hu