Mennyi pénzt kereshetnél pécsi képviselőként?

Képviselőség, bizottsági tagság és elnöki pozíció, tanácsnoki hely, alpolgármesterség és felügyelőbizottsági tagságok - nagyjából ezek azok a helyek, amelyek a pluszfeladatok mellett busás hasznot is jelentenek a politikusoknak illetve érdekköreiknek.

S éppen ezért minden - pozíciók elosztásával kapcsolatos - döntés újabb vihart kavar, csakúgy mint legutóbb a harmadik alpolgármester megválasztásakor.

Emlékezetes, már közvetlenül a választások után kiverte a biztosítékot, amikor az éppencsak nyertes városvezető koalíció majd' az összes bizottságban biztosította saját többségét, s a testületek nagy részében az elnöki pozíciót is lefoglalta magának.

Az ellenzék és szavazói felháborodását csak fokozta, hogy a baloldaliak ezt követően hét, az egyszerű halandó számára alig megfogható feladatkörrel felruházott, tanácsnoki tisztséget is létrehoztak saját maguk számára, ráadásul az önkormányzati tulajdonú társaságokban a felügyelőbizottsági helyeket is egymás között, valamint holdudvaruknak osztották ki.

A képviselőségért járó bért így szépen ki tudták egészíteni. Ez, általános esetben, a 104 ezer forintos alapdíjon felül további tízezreket jelent az érintetteknek: egy-egy bizottsági tagság ugyanis 20 ezer forint forintos pluszbevételt hoz a családi kasszába, s ha két testületnek is tagja valaki, majdnem ötvenezer forinttal nő az otthoni kosztpénz.

A bizottsági elnökök összesen 197 ezer forintot vesznek fel, csakúgy mint a tanácsnokok (minden összeg bruttóban értendő! - a szerk.).

Az alpolgármesterek fizetése mellett persze ez az összeg is eltörpül, hiszen ők költségtérítéssel együtt 660 ezer forinttal gazdagodnak havonta.

Az a képviselő, aki a kialkudott pozíciók mellett még a városi tulajdonú cégek felügyelőbizottságainak valamelyikében is helyet kap, fizetése mellett éves szinten további 3-400 ezer forinttal gazdagodik.

Utóbbi tisztség egyébként igazi jutalomfalatnak számít, hiszen érdemi munkát - tekintve, hogy általában nem szakemberek ülnek a felügyelői székekben - sokszor nem is végeznek a képviselők (illetve "csókosaik"). 

A tagok ráadásul időnként az általuk felügyelt cég gazdasági helyzetével sincsenek tisztában, így a társaság döntéseivel jól látható módon csak a közgyűlésen szembesülnek - amire már élő tv-közvetítés esetén is akadt meglehetősen látványos példa mostanság.

Szép summát, s cserébe le nem fedett feladatkört jelentenek ugyanakkor a tanácsnoki helyek is, amelyeket a mostani városvezetés - az ellenzék érvelése szerint egyértelműen - a bizottságok számának csökkenése miatt morgolódó koalíciós képviselők számára hozott létre.

A városvezetés érvrendszere szerint ugyanakkor a lakásügyi- (Molnár Ferenc), egészségpolitikai- (Hudvágner Sándor), vagyonpolitikai- (Kőhegyi István), EKF- (Bretter Zoltán), kommunikációs- (Sarkadi Gábor), a kisebbségi ügyekért- (Kablár János) illetve a közbiztonságért (Schmidt József) felelős tanácsnokok fő feladata az, hogy a bizottságok által le nem határolt ügyeket kézben tartsák, s segítsék a testületek munkáját.

Az igazán komoly havi apanázst viszont, mint említettük, az alpolgármesteri szék jelenti a szerencsés kiválasztottak számára. Bár a koalíció a hatalmi egyensúly érdekében végrehajtott pénzosztogatással kapcsolatos "támadásokra" általában vehemensen reagál, s feladatátcsoportosításokkal indokolja az újabb alpolgármesteri pozíció létrehozatalát, annyi bizonyos: a város adózói számára tízmilliós pluszterhet jelent évente Meixner András múlt heti kinevezése.

(A demagógia vádját vonnánk magunkra, ha felsorolnánk, hogy ezzel szemben - csak az elmúlt - egy esztendőben milyen ügyek esetén hallottuk a jól ismert városházi választ, nevezetesen, hogy "erre jelenleg nincs pénz" - a szerk.)

Az eddig ismert információk alapján - bár feladatköri leírást csak a héten kapnak az érintettek - bizonyosnak tekinthető, hogy Tóth Bertalan a jövőben gazdasági-, pénzügyi- és adópolitikai kérdésekben segíti a polgármester munkáját, míg Gonda Tibornál marad a városfejlesztés, a kultúra és az EKF-fel kapcsolatos feladatok egy része.

Meixner Andráshoz kerülnek ugyanakkor az oktatási, a külkapcsolati, a kommunikációs és a szociális ágazattal kapcsolatos kérdések.

K. Z.