Megvannak a baranyai Prima-díjasok

Prof. Dr. Koltai Dénes (kultúra és tudomány kategória)
CSc, habil. egyetemi tanár
dékán, intézetigazgató, tanszékvezető

„Egy csepp mézzel több darazsat lehet fogni, mint egy hordó ecettel!", tartja Koltai professszor úr egyik kedvelt mondása, amely pedagógusi, népművelői vagy akár politikai pályájára lefordítva olyan, mintha minden helyzetben a pozitív hozzáállást kellene kereseni.

Az immár harminckét esztendős oktatói múltat maga mögött tudó neves andragógust Pécsett valószínűleg keveseknek kellene bemutatni, hiszen csak tanítványai több ezren voltak-vannak. Szerteágazó közéleti tevékenysége pedig megsokszorozza ismerősei, barátai számát.
A Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakos diplomájával a zsebében a Mecseki Szénbányák Művelődési Házak Igazgatóságán kezdte pályáját. Ezután tíz évig állt az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának katedráján tanszékvezető tanárként. Közben 1976-ban pedagógia szakos oklevelet szerzett az ELTE Bölcsész Karán, 1978-ban megvédte bölcsészdoktori címét, 1987-ben a neveléstudományok kandidátusa (CSc) lett.

Ma a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán tanszékvezető egyetemi tanár, dékán, intézetigazgató, a szenátus tagja. Ült már az egyetem rektorhelyettesi székében is, jelenleg az EKF-kapcsolatok rektori megbízottja. A neveléstudomány habilitált tanára, a kolozsvári Bolyai-Babes Egyetem professzora, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, az MTA több bizottságának tagja, az Andragógiai Albizottság elnöke, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Bár pályája a kezdetekhez képest hatalmas ívet formálva teljesedett ki, az eredeti rajz-földrajz szakos indulásnak ő maga különös fontosságot tulajdonít: „A rajz alkalmas volt arra, hogy kiéljem a kreativitásomat, és a művészettörténet mellett számos nagyszerű ismeretet adott. A földrajz tudományában való elmélyedés pedig segített a világ megismerésében", vallotta egy interjújában.

Az elmúlt három évtizedben a felsőoktatásban végzett oktató munkája mellett a felnőttoktatás tartalmi és szervezeti megújítása, az andragógia mint egyetemi szak megalapítása, tartalmi kidolgozása, a hallgatók és végzettek szakmai szocializációjának vizsgálata állt kutatási és fejlesztési tevékenysége középpontjában. Kutatásai, könyvei, publikációi a felnőttképzés aktuális elméleti, gyakorlati, gazdasági kérdéseit, a művelődéselmélet, a kulturális menedzsment területeit vizsgálják.

Méltán lehet büszke a Felnőttképzési Kar (egykor FEEFI) sikertörténetére. Jó időben, jó szemmel vették észre, hogy a felnőttoktatáson belül jó néhány nélkülözhetetlen, korábban mégis elhanyagolt terület vár „megművelésre". Közben a gazdálkodásra is odafigyeltek: hogy ne váljanak függővé az egyetem nagy központi elosztási rendszereinek jóindulatától, rendelkezésre álló forrásaikat nem élték fel, hanem befektették, így a többi karnál mindig stabilabb lábakon állhattak.

Koltai Dénes professzorban a rendszerező tudós és oktató elme ugyanakkor szerencsésen párosul a minden új iránt fogékony kutatóéval. Intézményvezetői teendői mellett folyamatosan tárgyal, és mindig valami újításon töri a fejét.

A KÉPGALÉRIÁÉRT: KLIKK IDE! 

Rátgéber László (sport kategória)

Születési hely: Újvidék
Születési idő: 1966. október 11.
Eddigi csapatai: Vojvodina, jugoszláv ifjúsági válogatott (szövetségi kapitány), jugoszláv felnőtt válogatott (edző), MiZo Pécs 2010, magyar válogatott (szövetségi kapitány)
A pécsi női kosárlabda csapat vezető edzője 1993-2008 között, 15 esztendeig.
Csaknem 800 tétmérkőzésen vezette csapatát.
Legjobb eredményei: kétszeres EuroLiga harmadik helyezett (MiZo Pécs 2010), kilencszeres magyar bajnok (MiZo Pécs 2010), kilencszeres Magyar Kupa győztes (MiZo Pécs 2010), a magyar válogatottal EB IV. hely, világbajnoki X. hely.
Elismerései: Év edzője Jugoszláviában egyszer és Magyarországon kilenc alkalommal, Mesteredző, a Horváth Judit emlékérem arany fokozatának tulajdonosa, Pro Communitate és Pro Civitate díjas
„Nekem itt Pécsen egészen jó. Van, hogy amikor Újvidékről utazom ide, és megkérdik, honnan jövök, azt mondom, otthonról. És megyek haza, vagyis ide, Pécsre", foglalta egyszer egy szemléletes mondatba a pécsi kosárlabdázás sokszorosan trónra emelt királya az idegenben otthont találók két haza közti vívódását.

És bár a sportág fanatikus drukkerei el sem tudták volna képzelni, hogy a 15 esztendős mecsekaljai sikertörténet, földrajzi értelemben persze, tovább is göröghet, az idén nyáron megtörtént az „elképzelhetetlen". A MiZo-Pécs 2010 női kosarasainak sikerkovácsa másodjára elfogadta az orosz milliárdos klubtulajdonos ajánlatát, így az ősztől - van abban valami misztikus, éppen 777, pécsi színekben megvívott mérkőzés után - a Szpartak Moszkva kispadjáról dirigálhatja a világ legjobbjait. Utóbbi szó szerint értendő, hiszen a legutóbbi két esztendő Euroliga-győztese csak úgy hemzseg a sportág olimpiai és világbajnok klasszisaitól.

A kosárlabdázás szeretetét és tudományát génjeiben hordozza: édesanyja a válogatottságig vitte Jugoszláviában, édesapja is első osztályú kosaras volt, később női csapatok edzője, majd a női válogatott szövetségi kapitányi tisztét is elnyerte.

Rátgéber László is a parketten kezdte pályáját, de mert 178 centijét az igazi nagysághoz kevésnek találta, már 17 esztendősen belekóstolt a trénerkedésbe. És jöttek is rögtön a sikerek: ifjúsági lánycsapatai sorra nyerték a korosztályos bajnokságokat. Alig 24 évesen lett a Vojvodina felnőttcsapatának edzője. Két bronz- és két ezüstérem díszelgett a vitrinjében, emellett már a jugoszláv ifiválogatott kapitánya, a felnőttek másodedzője volt, amikor a PVSK vezetői, egy évvel a város első női kosárbajnoki címének megszerzése után, Pécsre csábították. A vár ugyan már düledezni látszott, ám a fanatikus szakember végeláthatatlan munkával megerősítette, mi több, olyan erős bástyákkal vette körbe, amelyek aztán az irányításával elért kilenc bajnoki cím, kilenc kupagyőzelem és két Euroliga-bronz alapjául szolgálhattak. Egyben erős hátteréül immár magyar szövetségi kapitányi ténykedésének, amely 1997-ben, majd 2001-ben az Európa-bajnokság 4. és 7., közben a világbajnokság 10. helyében csúcsosodott ki. Későbbi leköszönése után azonban az idei Eb-selejtezők megvívására ismét csak őt találta a legalkalmasabbnak a szövetség. Ő pedig megfiatalított együttesével erőn felül teljesítve véghezvitte a csodát, így válogatottunk jövőre újra ott lehet a kontinens elitjében.

És hogy miért is kiváló edző Rátgéber László? Talán, mert a világverő jugoszláv férfiak kosáriskoláján nevelkedett, talán, mert a kosárlabda módszertanában elképesztően elmélyült és naprakész. Edzései intenzívek, ötletesek, meccsszerűen kiélezettek. A nyavalygást, a félszívvel imitált gyakorlatokat nem tűri. Játékosait a végletekig fanatizálja, s remekül megérzi, aznap kire mekkora terhet rakhat. Nem hisz a meccseket egyedül eldöntő, megváltó tehetségekben. Azt hirdeti, mindig a csapatra kell építeni, nem egy-két zsenire. A zsenik ugyanis betlizhetnek, egy jól felkészített csapat viszont nem mondhat csődöt.

A Pannon Volán Bartók Férfikar (művészet kategória)
Karnagy: Lakner Tamás

„A jó borban öröm, barátság és dal van" - hirdeti egy régi magyar mondás, és biztosan nem alaptalanul, hiszen a szőlő és a bor évezredek óta formálja a civilizációt, és ihletett a történelem során számos gyönyörű dallamot.

E hagyomány megőrzésére és továbbvitelére vállalkozik immár 15 esztendeje a Pannon Volán Bartók Férfikar, amely az idézett mondás szellemében hozza el évről évre Pécsre, illetve Villányba az európai országok borkultúrához kapcsolódó dalait, hagyományait.

A kontinensszerte egyedülálló bordalfesztiválok népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a jelentkezőket immár hosszú várólistáról kell kiválasztani, oly sokan szeretnének a műértő baranyai közönség előtt bemutatkozni.

És természetesen a fellépők között tudhatjuk az ötlet- és házigazda Lakner Tamást, aki két tehetséges, fiatal tenoristával, egyedi hangszerelésben szólaltatja meg a zenetörténet elfeledett és legnépszerűbb bordalait.

A megyeszékhely mindenkori közlekedési vállalatának védőszárnyai alatt immár 63 esztendeje működő kórus repertoárja természetesen messze túlmutat a bordalokon, ismertsége, elismertsége pedig a megye, az ország, sőt a kontinens határain.

Mi több, legnagyobb sikerei egyike éppen a föld egy igen távoli pontjához kötődik, hiszen a patinás múltú, 1980 óta Lakner Tamás által irányított férfikar két évvel ezelőtt a kínai Hsziamen városában, 270 együttes részvételével megrendezett kórusolimpián a kamarakórusok között olimpiai bajnoki címet szerezett. Aztán az idén nyáron, az immár 441 kórusosra duzzadó grazi World Choir Games alkalmával megvédték címüket.

A siker összetevői között Lakner Tamás elsősorban a kórusban hallható rengeteg szárnyaló, csengő, fiatal férfihangot említette, és hogy előadásuk során szinte érezni lehet a lélek rezdüléseit, oly kiváló a kórus érzelmi kifejezőképessége, előadásmódja.

A Pro Communitate emlékérmes Bartók Férfikar az elmúlt 15 évben 32 díjat nyert hazai és nemzetközi kórusversenyeken. Jelentős szakmai elismerésnek számít, hogy a Hungaroton 2005-ben velük jelentette meg a Kodály Zoltán összes férfikari művét tartalmazó lemezét. Európa számos országán kívül koncertkörúton jártak már az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Argentínában és Uruguayban.

A pedagógus és zeneakadémiai végzettségű, megyei közművelődési, Csokonai-, Kígyós- és Liszt-díjas karnagy, Lakner Tamás főállásban a PTE Művészeti Karának tanára, 1997-ben az év oktatójának választották.