Megható: zenével és tűzijátékkal köszöntötték a nyugdíjba vonuló mozdonyvezetőt - VIDEÓ

Nagyot csodálkoztak az utasok, amikor a Pécsre érkező InterCity vonat fúvósok kíséretében futott be a főpályaudvarra. A tűzijátékkal is színesített mini koncertet Cseke Gábor mozdonyvezető tiszteletére szervezték, aki 41 évnyi szolgálat után vonult nyugdíjba. Megkérdeztük, hogyan élte meg a megható elköszönést.

Egy külső szemlélő számára augusztus 30-án úgy zajlott a pécsi vasútállomás élete, mint bármelyik más keddi estén szokott. Aztán egyszer csak, ahogy közeledett az utolsó Pécsre tartó InterCity vonat érkezési ideje, zenészek jelentek meg a peronon. A fúvósok és a többi vasutas nyugdíjba vonuló kollégájukat, Cseke Gábort jöttek köszönteni utolsó, mozdonyvezetőként megtett útja végén.

Ahogy a gép begördült, rá is zendítettek a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar tagjai, a várakozó, majd később a leszálló utasok nagy meglepetésére. Persze, maga az ünnepelt is nagyot csodálkozott, sőt, meg is hatódott. A mozdonyról a tűzijáték fénye mellett, emelőszerkezettel szállították le - egy ünnepeltnek mégsem illik csak úgy lemásznia, ahogy tette azt több százszor, ha nem ezerszer az elmúlt évtizedekben!

A Pécsi Mozdonyvezetők Szakszervezetének videója:



A köszöntés után néhány nappal tudtunk beszélni az immár nyugdíjas mozdonyvezetővel, aki még mindig meghatottan emlékezett vissza a tiszteletére rendezett ünnepségre. 

- Nagyon meglepődtem. Úgy tudom, a zenész barátaim kezdték el a szervezést, a tervüket sikerült is titokban tartani. Csak az utolsó percekben súgta azt a megérzésem, hogy valami történni fog, Szentlőrincen ugyanis felszállt mellém az egyik főnököm, hogy egy utolsó ellenőrzést tartson. Elárulhatom, mindent rendben talált - idézte fel mosolyogva a történteket.

Cseke Gábor egyébként igazi vasutas dinasztia tagja, már a nagyapja és édesapja, sőt, bátyja is ezt a foglalkozást választotta.

- 1975 óta dolgoztam a vasúton, először, mint mozdonyvezető gyakornok. A dízelesre egy évvel később szereztem meg a vizsgát, tíz éven keresztül irányítottam ilyen gépeket. Ezt követően muzsikusként átkerültem a Vasutas Művelődési Házba, ahol majdnem húsz évet dolgoztam. Ez teljes állású elfoglaltság volt, ügyvivőként tevékenykedtem.

Miután a zenészeknél megszűnt a munkaköre, a 2000-es években visszatért a vezetéshez, ötvenévesen pedig a villanymozdonyokhoz előírt vizsgát is letette.

- Nagyon szerettem a munkám, e nélkül nem is érdemes belekezdeni. Annak ellenére szívesen mentem dolgozni, hogy gyakran előfordult, hogy hajnalban keltem és csak éjfélkor értem haza a szolgálatból. Szép emlékeim vannak az elmúlt több mint 40 évből - fogalmazott.

Palotás P.