Lehangoló megyei mutatók

A KSH legfrissebb felmérése szerint a megyében az idei fejlesztések mind összegükben, mind arányaikat tekintve azokban a termelő ágazatokban növekedtek - mezőgazdaság, erdő-, vadgazdálkodás, feldolgozóipar -, melyekben tavaly ilyenkor jelentősen visszaesett a beruházási hajlandóság, ezzel együtt a szolgáltató szféra számos területén jócskán megcsappant a befektetői kedv is.

Mindennek az a következménye, hogy az egy lakosra jutó 28 800 forintnyi beruházásérték csak fele lett az országos átlagnak.

A negyedéves adatok közül ennél is elszomorítóbb képet mutat, hogy 15 és 74 év közötti lakosoknak csak 42,2 százaléka dolgozik, a nyugati országokban ez az átlag 70-75 százalékos (Izlandon a férfiak 90 százaléka foglalkoztatott).

A KSH Pécsi Igazgatósága igazgatóhelyettese, Dr. Németh Zsolt elmondta, a kilencvenes évektől kezdve megfigyelhetőek azok a folyamatok, melyek ma is meghatározzák a dél-dunántúli régió gazdaságát: előbb a Budapest mellett a Balatontól északra fekvő nyugati országrészben tapasztalt befektetési hullám kerülte el régiónkat, később pedig a keleti, az autópályákkal elérhető országrészek váltak a befektetők célpontjává.

Baranya mutatói ma már azt jelzik, hogy a térség gazdasági teljesítménye sokkal közelebb van a keleti országhatárhoz közel fekvő megyékéhez, mint a dunántúliakéhoz - fogalmazott az igazgatóhelyettes. Hozzátette, a rossz demográfiai mutatók (amelyet jól jellemez, hogy az első negyedévben csökkent a házasságok száma - előrevetítve a születendő gyermekek számának csökkenését is), illetve a társadalom korszerkezete is súlyosbítják a helyzetet.

Egy folyamatban lévő, a belső vándorlást elemző vizsgálatuk során az is bebizonyosodott, hogy a fejlettebb, nyugat-magyarországi régióban koncentrálódik a magasabb képzettségű, magasabb társadalmi státuszú lakosság, az alacsonyabb státuszú rétegek pedig más területekre jellemzőek, így Baranyára is, annak ellenére, hogy Pécs egyetemváros.

Dr. Németh Zsolt szerint a probléma az, hogy egy-egy térség gazdasági felzárkózásához elengedhetetlen a jól képzett szakemberek mellett a helyi társadalom minél szélesebb csoportjainak bekapcsolása, mivel nehezen képzelhető el sikeres gazdasági felzárkózás a társadalom felzárkózása nélkül. Ma nálunk inkább az a jellemző, hogy aki teheti, elköltözik a legnehezebb helyzetben levő területekről.

A baranyai foglakoztatási ráta azért is tragikus, mert azt mutatja, hogy újratermelődik az a réteg, amely nem dolgozik, s akár a harmadik generáció is felnőhet úgy, hogy a családban nem volt rendszeres munkahelyük a szülőknek. Kiemelte: a negatív folyamatok megállításához nem elegendőek az uniós forrásokból megvalósuló befektetések, a társadalom valamennyi csoportjában jelentős kulturális és mentalitásbeli változásokra lenne szükség.

B. M. - Fotó: flickr.com