Jogerősen pert nyert a Tettye Forrásház a Pécsi Vízmű ellen

Az első- és a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyva a Legfelsőbb Bíróság (LB) megállapította, hogy a Pécsi Vízművek Zrt. nem kérheti a Tettye Forrásház Zrt. törlését a cégjegyzékből.

Az LB kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felperesnek, a francia érdekeltségű Pécsi Vízművek Zrt.-nek nem fűződik "jogilag értékelhető érdeke" ahhoz, hogy megállapítsák az alperes, a Tettye Forrásház Zrt. alapításának érvénytelenségét.

Mint kifejtették, amennyiben az alperest törölnék a cégjegyzékből, vagy a bíróságok azt állapítanák meg, hogy az adott tevékenység folytatására a Tettye Forrásház Zrt. nem jogosult, a felmondott szerződés akkor sem lenne visszaállítható a felperes javára. Ez azzal indokolható, hogy az alperes cégbejegyzése önmagában nem okozhat jogsérelmet - tették hozzá.

Az ügy előzménye, hogy a Pécsi Vízműnek a város önkormányzatával és a Városüzemelési Rt.-vel 2020. december 31-ig fennálló szerződését 2009 szeptemberében a szerződéses partnerek felmondták. A Pécsi Vízműnek biztosított üzemeltetési jogot az ugyanebben az időben alapított, az önkormányzat egyszemélyes tulajdonában álló részvénytársaságnak, a Tettye Forrásház Zrt.-nek adták át - írták. Hozzáfűzték: a felek között emiatt több per is indult, amelynek egyik vonulata volt az a jogvita, amelyben az LB állást foglalt.

A pécsi közgyűlés 2009-ben azt követően alapította meg a Tettye Forrásház Zrt.-t a városi vízközművek átvételére, hogy az addigi szolgáltatóval, az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízművel határidőre nem egyeztek meg a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottjai négy nappal később ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét és kizárták a Pécsi Vízmű vezetőit.

A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.

Az ügy érintettjei több jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban a közelmúltban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot.

Időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.

A Tettye vízkorlátozásokra készül a településen, mert szerinte a Pécsi Vízmű úgy biztosítja a szolgáltatást Szalántán, hogy sem az átvett ivóvízért, sem a szennyvízkezelésért nem fizet a Tettyének, bár a díjakat beszedi a lakosságtól. Ezzel pedig jelentős adósságot halmozott fel, nagy összeggel tartozik a Tettyének.

(mti)