Hüllőket gyógyít Gajcsi Dóra állatorvos, de kényszerből néha embereket is kezelésbe vesz

2020. július 19. vasárnap 09:54

Hüllőket gyógyít Gajcsi Dóra állatorvos, de kényszerből néha embereket is kezelésbe vesz

A beteg állatok mintha türelmesebbek lettek volna, mint az egészségesek szoktak lenni. Legalábbis ezt a látszatot keltették Pécsett, a Király utcai rendelőben. Ott, ahol dr. Gajcsi Dóra rendel, talán azt érezték, értő kezek közé kerültek. Bár a hüllők fejébe nehezen lehet belelátni, de a kutyák higgadtan vártak a sorukra, ezzel nyugtatva a túlságosan aggódó gazdájukat. Ilyen párosok esetén ugyanis esetenként kettős terápia szükséges.

 


- Elsőnek mindjárt számoljunk le egy rossz képzettársítással. Nem csak nagydarab férfiak választhatják az állatorvosi hivatást. Ennek két lábon járó bizonyítéka Gajcsi Dóra.


- Az egyetemen volt egy tanárunk, aki nem győzte hangsúlyozni, az állatgyógyítás nem
nőknek való - árulta el mosollyal a szája szegletében Gajcsi Dóra. - Elég jól haladt tanainak terjesztésében, amikor egy szarvasmarha torkán megakadt valami. A hatalmas kézfejével nem tudott odanyúlni. Mire egy kisebb kacsóval megáldott hallgató megoldotta a helyzetet, s megmentette a jószágot. Akkortól a téma lekerült a napirendről. Meg aztán, ha kutya lennék, jobban örülnék én is a gyengébb érintésnek, mint egy erőteljesebbnek.


- A testalkat kivégezve. Mégis, nem veszélyes a hüllők világa?

- Riadt páciensek esetén mindenre fel kell készülni. Csípés, harapás, karmolás bármikor előfordulhat, ezekre számítani érdemes, akkor elmaradhat a meglepetések mellékhatása. De fertőzésveszély szempontjából egy macska legalább akkora kockázatot jelent, mint egy szakállas agáma.

Névjegy

Pécsett, 1985-ben született Gajcsi Dóra, majd itt érettségizett. Budapesten, az Állatorvos-
tudományi Egyetemen diplomázott, utána visszatért Baranyába. Olaszul középfokon, angolul
alapfokon tud. Kúrál kutyákat, nyulakat, hüllőket, papagájokat, a más, különleges állatokat is.
Állatmentéssel szintén foglalkozik.

- Kislányként babázás helyett a gyíkok mozgását leste az óvoda falán?

- Kétségtelen, apró gyermekként eldöntöttem, állatok gyógyításával akarok foglalkozni. Az egzotikus fajták vonzottak, mert egy sertéstelepen túlságosan sok hasonló egyed él. Az a világ kevésbé keltette fel az érdeklődésemet. Szakmai ízlés dolga ez.

- A vad, bár nem életveszélyes fajok házias tartása modern hobbi. Ebből következően aztán segítségre is szorulhatnak a kedvencek.

- Ennek az igénynek a kielégítésére hoztuk létre ezt a nem túl nagy rendelőt. Kiderült, akad rá igény, érkeznek a betegek.

- Emberek kíséretében, akikkel talán könnyebb szót érteni, mint a kórban szenvedőkkel.

- Nem mindig! Egyesek nehezen értik meg az elmúlás törvényét. Egy tizenhat éves,
vesebeteg macskánál már megáll a tudomány. Képtelenség megmenteni. Meg aztán - ha tetszik, ha nem -, néha felesleges is. Kimondva ez ridegen hangzik. Mégis, a természet szeretné kiválasztani az életképes egyedeket, az elhullást is bele kell számítani ebbe a rendszerbe.

- Néha több a baj az emberrel, mint féltve tartott élőlényével?

- Talán megmosolyogtató, bár nem éppen vicces, de nálunk már lett rosszul, ájult el majdnem egy-két tulajdonos. A vér látványától roskadtak össze az illetők, ezért kellett gyorsan kezelésbe venni őket. Pedig erre esküt sem tettem, de amúgy mindenkinek kötelező a segítségadás, hát gyorsan profilt kellett váltanom. Ezek azok a dolgok, amikre még az iskolában sem tértek ki a professzorok.


Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva