EKF: "Európának szüksége van a keleti kultúrára"

A tekintélyes német újság ezzel kapcsolatos álláspontja szerint a Boszporusz-parti város az európai kultúrát olyan dimenzióval gazdagítja, amelynek a kontinensen még nincsenek mély gyökerei. Ellentétben az Európában mélyen meggyökerezett zsidó hagyományokkal, illetve kultúrával a keleti kultúra az európaiak számára szinte teljes mértékben ismeretlen. Isztambul olyan időben vált Európa egyik kulturális fővárosává, amikor akarva-akaratlanul szembe kell néznünk az iszlámmal - vélekedett a lap.

Az idegen - aki először látogat Isztambulba - mindenütt a keletet fedezi fel, legyen szó akár Bizáncról, akár az oszmán birodalomról. A Kelet dominanciáját nem tudta megszüntetni a Török Köztársaság csaknem 90 éve sem, amelyre rányomta bélyegét az ország európai integrációjának folyamata - írta a lap, hangsúlyozva ugyanakkor: az iszlám és a kereszténység a világ egyetlen más pontján sem él olyan szorosan egymás mellett, mint Isztambulban.

A város kulturális sokszínűsége elsősorban azoknak a nemzeteknek a sokaságából fakad, amelyek évszázadok óta lakják a várost. Isztambul kultúráját ezek a kisebbségek határozzák meg - mutatott rá az isztambuli születésű, de tanulmányait a németországi Stuttgartban végző és ma Athénban élő szerző, Petrosz Markarisz, aki a görög nemzeti könyvintézet igazgatója is. A cikkíró szerint mindezt a legjobban a városban beszélt nyelvek számossága mutatja.

Ebből a különös sokszínűségből fakad az a kifejezés is, hogy "isztambuli" - vélekedett a cikkíró, hangoztatva: az "isztambuli" nem egy helységnevet jelent, és nem is a születés helyével, illetve a családi származással áll közvetlen összefüggésben. Sokkal inkább a város azon lakóit nevezik "isztambuliaknak", akik a város hosszú történelmét, illetve kultúráját személyesítik meg.

Legyen szó akár törökökről, akár görögökről, örményekről vagy éppen zsidókról, magukat mindenekelőtt isztambuliaknak nevezik, mert a város erősebb hatást gyakorolt rájuk, mint nemzeti vagy épp vallási hovatartozásuk - vélte a szerző, emlékeztetve arra is, hogy ezt a különleges viszonyt több török író, köztük az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk is "megénekelte".

Ebből is következőn Isztambul azon kevés városok egyike, amelyet a kulturális fővárosok negyedévszázados történetében nem Európa Kulturális Fővárosának, hanem a kultúrák fővárosának kellene nevezni - írta a szerző, aki ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot: e kulturális sokszínűségnek a megőrzése, illetve ápolása sokkal inkább az egykori oszmán birodalomra volt jellemző, mint a mai Török Köztársaságra. Arra a köztársaságra, amely elhatárolta magát mindettől, sőt meglehetősen bizalmatlan magatartást táplált e kulturális sokszínűséggel, illetve a kisebbségekkel szemben.

Az oszmán időkben Isztambul volt a központ, a köztársaság megalakulása után azonban a fővárosnak Ankarát választották. Ha Isztambul maradt volna a Török Köztársaság fővárosa, Törökország ma valószínűleg más ország lenne - vélekedik a szerző.

(mti)