Egy pécsi nő a pult mögül: Bondra Zsoltné nem kér a kocsmai poltizálásból

2023. február 12. vasárnap 10:20

Amennyiben valaki évtizedeket húzott le bizonyos vendéglátóipari pultok mögött, annak egy egyetemi pszichológiai tanszéken sok újat már aligha tudnak mondani. Ha ezen állítás némileg túlzó is, azért részben fedi a valóságot. Bondra Zsoltné, született Palotai Teréz nem tanult a felsőoktatásban lélekbúvárkodást, mégis érti a vendégek nyelvét. Ez azonban fordítva nem feltétlenül igaz, mert esetenként nem a füllel, hanem az értelemmel akad gondjuk a feleknek. Ilyenkor azonban mindenki jobban jár, ha a józan ész győz, nem a maligánfok kerekedik felül.

Érthetően, nagy adag türelem, tapasztalat is kell a viták kezeléséhez. De asszonyunk ilyen erényekkel is bír.

Az fontos része a szakmának, hogy pakolni, tölteni, mosogatni, takarítani, számlázni, meg leltározni kell, szinte folyamatosan. De a fogyasztókkal jó kapcsolatot is szükséges kialakítani, ellenkező esetben záráskor kongani fog a kassza. Abból meg nem lehet fenntartani az egységet sokáig.

- Nagyon ifjoncként, fagylaltos lányként kezdtem a szakmát - árulta el az ismerősei körében csak Terkaként ismert hölgy. - Fiatalon jó iskola volt, még úgy is, ha akkoriban nem akadt hozzá megfelelő szakmai végzettségem.

- A fiúk próbálták csapni a szelet, szórták a „jobbnál-rosszabb" poénos beszólásokat?

- Akadt ilyenre példa, de kissé más volt abban az időben a világ. Talán diszkrétebb lehetett a beszédforma, mint évtizedekkel később. Egy lánykának nyilván néha még tetszett is a társalgás, ám érezni kellett, hol vannak a határok.

- Ma, ablakon keresztül is felismeri a problémás alakokat?

- Jó eséllyel igen. Olyankor szoktam magamban fohászkodni, hátha továbbáll az illető.

De ez nem mindig jár szerencsével. A szakma már csak ilyen.

A Tüzes meg a Platán

A Pécsett, 1968-ban született Bondra Zsoltné, Teréz fiatalon, 1990-ben kezdett dolgozni a vendéglátásban. Ilyen irányú végzettséget azonban csak 2000-ben szerzett. Az OKJ-s képzés során vált belőle vendéglátóipari eladó. Számos helyen megfordult, jelenleg a Surányi Miklós úton lévő Tüzes kávézóban, illetve a Nagy Jenő utcában, a Platán sörözőben lehet vele könnyen összefutni. Férjezett, három gyermeke, immár öt unokája van, de érkezik a hatodik is. Szabadidejében szeret varrni, kisebb kézműves tárgyakat, ajándékokat készíteni, ahol megmutathatja kreatív oldalát.

- Nehéz rendet tartani egy kocsmákban, kizárólag a fejekben?

- Tulajdonképpen ez az, amit alig lehet tanulni. Az évek során természetesen hatalmas jártasságra lehet benne szert tenni. Udvariasság, de határozottság, ezek a főbb irányvonalak.

- Miről nem ajánlatos beszélgetni munka közben?

- Úgy vélem, a legjobb, ha egy üzletvezető kerüli a politikát. Abból előbb utóbb csak bajok, viták születhetnek, átcsaphat a szöveg zabolátlan szintre, utána meg alig lehet megfékezni az indulatokat. Nekem is lehet véleményem ilyen esetben, de hálásabb, ha megtartom magamnak.

- Maradhat hát a „minden más"?

- Majdnem valamennyi egységben működik televízió. Mivel azért több a férfi ilyen helyeken, mint a nő, ezért népszerűek a sportadások. Nem lettem futballszakértő, de követem a történéseket. Szokták is kérdezni, kinek drukkolok? Egy másik nem képviselőjének is akadhatnak érdekes, netán humoros megjegyzései a témában.

- Jellemző a panaszkodás, a családi ügyek kifecsegése?

- Ha előjön, bölcsen meghallgatom bárki bánatát, de tanácsokat nem szoktam adni. Azt hiszem, más a feladatom.
-

Fárasztó lehet a fizikai terhelés mellett is állandóan figyelni.
- Már belejöttem. Lettek volna lehetőségein másfelé elmozdulni, mégis maradtam. Mostani eszemmel nem nagyon tudnék magamnak mást elképzelni. Szóval siránkozni nem kívánok.