Bemutatták a pécsi Bartók férfikar közreműködésével készült CD-t

Az Erkel-év - 2010 - eseményeire tekint vissza az a CD, amelyre a zeneszerző kórusművei, valamint az utolsó opera, az István király kórusrészletei kerültek. A Lakner Tamás vezette pécsi Bartók Béla Férfikar egy lemez háromnegyedére való kórusművet válogatott ki felvételre - mutatta be az új korongot Hollós Máté, a közreadó Hungaroton igazgatója.

Hogy a szokásos, egyórányi terjedelmet elérjék, kapóra jött a kiadónak a lehetőség, hogy a 2010 nyarán Komáromban bemutatott, István király című Erkel-operából az előadásra szervezett vegyeskar felénekelne a CD-re részleteket.

Valamennyi kórusmű hátterében történeti érdekesség áll. A CD-n az első darab a Himnusz a cappella változatban. A himnusz, mint műfaj is Erkel érdeklődésének homlokterében állt, írt két Magyar-király himnuszt is, ezek is hallhatók a lemezen.

A felvételt záró szám, a Magyar Cantate tavaly november 6-án hangzott el először az 1867-es bemutató óta. Hogy 143 évig nem szólalt meg a II. Ferenc József magyar királlyá koronázására komponált alkotás, annak egyik fő oka a kotta hiánya volt. Somogyváry Ákos karmester elmondta, hogy a Marosvásárhelyen élő Erkel-ükunoka, Szőnyi Zoltán jóvoltából került elő egy másolat, amelynek alapján a zenekari partitúra elkészíthető volt. Szövege Szigligeti Ede A szent korona című színművének részlete.

Az István király kórusrészletei jó keresztmetszetét adják a zeneszerző utolsó befejezett színpadi munkájának, amelyről Kassai István zongoraművész és Erkel-kutató felidézte: Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. 1874-ben Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett.

A darabot 1885. március 14-én mutatták be. A történetében az Istennek tett fogadalom és az uralkodói felelősség érvényesítéséhez szükséges fiúi szófogadás konfliktusán túl a férfias helytállás, a szenvedélyes, büszke szerelem, a sértett hiúság, a gátlástalan karrierizmus, az önérvényesítő hatalomvágy játszik fontos szerepet. A komáromi István király előadás szervezői mindent megtesznek azért, hogy a produkciót Budapesten is be tudják mutatni, ehhez azonban eddig nem kaptak anyagi támogatást.

Az új CD-n a Bartók Béla Férfikar mellett a Mindszenty Zsuzsánna vezette Musica Nostra Nőikar, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar működött közre.

(mti)