"Az EU akadályozni fogja a Déli Áramlat megépítését, s ez érinti Baranyát is" - Hargitai szerint nem

A Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozásával új helyzet bontakozott ki Európa keleti részében. Vannak akik attól tartanak, hogy lelassulhat a Magyarországon - így, mint már megírtuk, Baranyán - át húzódó Déli Áramlat földgázvezeték kiépítése. Gereben Ágnes történész (képünkön), Oroszország-szakértő szerint az EU számtalan akadályt gördíthet a vezeték megvalósítása elé, a projekt előkészítését és engedélyezési folyamatait koordináló Hargitai János szerint azonban a krími események nem befolyásolják a vezeték kialakítását.

A Krím-félszigeten zajló események kapcsán megváltozó politikai légkör nem tesz jót egyik államnak sem, mondják a hozzáértők. Ez érintheti Magyarországot is, hiszen a paksi atomerőmű bővítését az oroszok végzik, csakúgy, mint a Déli Áramlat földgázvezeték hazánkon végighúzódó szakaszának építését.

Gereben Ágnes szerint az ukrajnai események hatással lehetnek a Déli Áramlat megépítésére, azaz lassíthatják annak megvalósulását. Főleg Brüsszel akadékoskodása miatt.

- Amióta az EU-ban elfogadták a sokat emlegetett 3. energetikai chartát, azóta minden EU-tagország számára kötelező betartani, hogy nem lehet ugyanaz a vállalat fosszilis energia előállítója, szállítója és értékesítője. Ezt a három funkciót kötelező szétválasztani. Mivel a Déli Áramlat útvonalában a hétből hat ország EU-tag, ez alól nagyon nehéz mentesíteni bárkit is. Moszkvában azt találták ki, hogy ezek nemzetközi szerződések, amelyekre nem vonatkozik az EU előírása. Ez nem hangzik nagyon meggyőzően - mondta a Pécsi Újság.hu megkeresésére.

Az Oroszország-szakértő szerint Ukrajna egy részének leválása a gazdasági kapcsolatokon is nyomot hagy.

- A történtek után Brüsszel minden lehetséges módon akadályt fog gördíteni a Déli Áramlat létrehozása elé. Számos ökológiai, jogi, gazdasági egyéb engedély szükséges a vezeték megépítéséhez, amelyek megadása bizony-bizony Brüsszeltől függ. Így akár kötelezettségszegési eljárással is sújthatja azon EU-tagországokat, amelyek nem tartják be a Brüsszelben előírt szabályokat a Déli Áramlat létrehozása során - közölte a szakember. Hozzátette, ugyanakkor a közelgő EU-választások előtt Brüsszel egyre kevésbé figyel a Krím-félszigetre.

Mindenesetre a Déli Áramlat - amelynek költségeit döbbenetesen alábecsülik még orosz szakemberek szerint is - négy ága közül jelenleg csak kettő működik, de ebből  egyiket nem tudják teljesen feltölteni, mert gondok vannak a kitermeléssel.

- Ráadásul az USA gázexportjának feloldása és a palagáz nagy konkurenciát teremthet a Déli Áramlat számára, csökkentve a gázvezeték értékét és jelentőségét. Emellett folyamatosan változik a nyomvonal iránya, a tranzitországok kiléte és a beruházás költsége is - zárta Gereben Ágnes.

A szakértővel ellentétben Hargitai János, a beruházás előkészületeinek koordinálásáért felelős Baranya megyei kormánymegbízott szerint a vezeték magyarországi szakaszának megvalósítása független a krími eseményektől.

- Ez egy korábban meghozott döntés eredménye. Az előkészületek zajlanak, hazánk energiabiztonságának szempontjából fontos ez a beruházás - mondta a politikus.

H. L. B. - Fotó: Koszticsák Szilárd