A Zsolnayba megy a Planetárium is

2008. szeptember 27. szombat 21:01

A Zsolnayba megy a Planetárium is
Az 1975-ben átadott Mecseki Planetárium és csillagvizsgáló 1989-es kilenc éves leállását követően 1998-tól újabb hét évig működhetett, ám az életveszélyessé váló épület miatt 2005-ben végleg elbúcsúzhattunk a közkedvelt Szőlő utcai létesítménytől. Most a működtető-tulajdonos, Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat abban bízik, hogy az EKF-program segítségével a Zsolnay-negyedben kirajzolódhat az "égbolt színháza".

A városban már Janus Pannonius, és később Klimó György pécsi püspök is csillagda létrehozását tervezte. A „modern időkben" a 20.század hetvenes éveiben kezdték építeni a Szőlő utcában a Mecseki Planetáriumot és kisvártatva a csillagvizsgáló kupoláját is átadták.

A végleg bezárt és a planetáriumnak otthont adó épületeggyütesről készült fotóinkat IDE KATTINTVA érheti el.

2009: előadások azért lesznek

Az ENSZ döntése értelmében a 2009-es esztendő a csillagászat nemzetközi éve. A csillagászati ismeretterjesztést a Mecseki Planetáriumhoz kötődő pécsieknek azonban még nélkülözniük kell. Csak csodával határos módon - egy mobil, ám több millió forintba kerülő kupola segítségével - lehetne kinyitni a planetáriumot. Az igazgató szerint azonban a tudomány szerelmesei és a gyermekek nem maradnak programok nélkül. Mint elmondta, lesznek távcsöves megfigyelések, rendezvények, gyermekfoglalkozások és szakmai előadások egyaránt. Minderről folyamatosan tájékoztatják majd az érdeklődőket a sajtó segítségével is.

A hetvenes, nyolcvanas években komoly sikereket aratott a mecseki látványosság, hiszen volt olyan év, amikor húszezernél is több látogatót regisztráltak az akkor még egész éven át nyitva tartó épületegyüttes programjain. Rendszeresen neves pécsi csillagászok tartottak előadásokat - amelyekre a ma harmincas, negyvenes éveiket taposók minden bizonnyal jó szívvel emlékeznek vissza -, de országos és nemzetközi szakmai találkozóknak is helyet biztosított a Szőlő utcai létesítmény.

A rendszerváltás táján azonban ellehetetlenült a működés, és egészen 1998-ig kellett várni az újranyitással. Egycsapásra ezrek tódultak ismét a hosszú ideig elfeledett planetáriumba, pedig az egész éves nyitva tartást nem is tudta felvállalni a működtető.

Schmidt Erzsébet, a Pécs-Baranyai TIT igazgatója - aki maga is nagyra, és a emberek világszemléletének formálására is alkalmasnak tartja a csillagászatot - az ismeretátadás, -közvetítés nagy hagyományú egyesületének társadalmi tisztségviselőivel, munkatársaival határozta el, hogy Pécs egyik értékét nem szabad veszni hagyni.

Hét évig tarthatott viszont csak a kicsik és nagyok boldogsága, 2005 óta ugyanis hiába érdeklődnek mind a mai napig is több tucatnyian a planetáriumi előadások időpontjai felől a TIT-nél. Az épületegyüttes életveszélyessé vált, így be kellett azt zárni.

Az is bebizonyosodott, az acélbeton szerkezet felújítása vállalhatatlan költségeket jelentene, így a TIT inkább értékesítette az alatta fekvő ingatlant. Hogy mennyiért, azt az igazgató üzleti titokra hivatkozva nem árulhatta el, de sokat mond, hogy a mai napig nem kezdett építkezésbe az új tulajdonos.

Schmidt Erzsébet továbbra is ragaszkodott a saját és a TIT elképzeléseihez; az EKF-beruházások közé javasolta az új planetárium megépítésének tervét, úgy hogy az része lehessen egy interaktív tudományos élményháznak. Kezdetben az ötlet nem talált meghallgatásra, ám nemrégiben, pár hónappal ezelőtt, amikor a Zsolnay-negyed végleges funkcióit alakították ki, mégis bevonták őket a tervezésbe.

Mint mondja, gyakorlatilag bizonyos, hogy az új planetárium helyet kap majd a kulturális negyedben, méghozzá a korábbiaknál színesebb formában. A tervek szerint nemcsak csillagászati előadásokat, de tudományos-technikai kiállításokat, a gyermekek számára pedig aktív, szórakozást nyújtó programokat is folyamatosan rendeznének majd.

Hogy mindez mennyibe kerül, még nem tudta megmondani, de egy színvonalas helyszínhez szerinte legalább 100-150 millió forintra lenne szükség. Bízik benne, ha a csillagászat nemzetközi évére, 2009-re nem is, 2010-ben viszont - immáron újra hosszú évtizedekre - ismét gyönyörködhetünk az Orion-ködben és az Androméda-galaxisban.

Korb Zoltán - Fotó: Dittrich Éva