Optimista becslések szerint másfél-két év kell ahhoz, hogy magához térjen a gazdaság. A helyi vállalkozók attól tartanak, hogy a válság begyűrűzve Baranyába súlyos bajba sodorhatja őket. A régióban - ahogy az ország más területein is - a legnagyobb csapás az ingatlanpiacot érheti. Helyi gazdasági szereplőket kérdeztünk a kilátásokról.
Pentz Mihály, az ingatlanforgalmazással és -fejlesztéssel foglalkozó Pentz Kft. ügyvezetője szerint a projektmenedzselésnél már látszik, hogy elindult a lavina: a tervezett ingatlanok esetében a bérlők nem jelentkeznek, miközben a befektetők leállítják a beruházások egy részét. Pentz példaként említette, hogy a Mohácson épülő Tescoban a kis boltosok visszamondták leendő bérleményüket, ráadásul a 2,5 milliárdos bajai Interspar építését egyelőre le is állítják. Elmondta ugyanakkor, hogy a pécsi projektet, a Corso kereskedelmi szolgáltató központot mindez nem érinti. Hozzátette, a lakásértékesítés gyenge háromnegyed évet zárt, ám a pénzügyi válság kitörése óta teljesen leállt. Pentz nem számol azzal, hogy ennek következtében csökkenek majd az ingatlanárak, szerinte ugyanis a piac kivár a válság lecsengéséig.
Az Autocity értékesítési vezetője, Bárics János elmondta: első tapasztalatuk az volt, hogy a pénzintézetek olyan hiteleket nem adtak meg, amelyekre korábban könnyen rábólintottak - immár sokkal alaposabb „vizsgálatnak" vetik alá a hiteligénylőt. A vezető szerint az autók eladásában nem volt még visszaesés, erre azonban szerinte fel kell készülniük. Köztudott ugyanis, hogy a vásárlók nem egyik napról a másikra döntenek, így várhatóan csak hónapok múlva lesz érezhető a kereslet visszaesése. Bárics János úgy vélekedik, másfél-két év kell ahhoz, hogy a válság okozta hullámok csituljanak.
Schmidt Károly, a Schmidt Bútor Bt. ügyvezetője maga is megtapasztalta, hogy néhány kisebb cég, amely alapanyagok és bútorlapok beszállításával foglalkozik, máris áremelésre kényszerült. A cégvezető szerencsésnek mondja magát, hiszen szeptemberben - a válság előtt - fizette ki a gépvásárlásra felvett svájci frank alapú hitelének utolsó részletét. Ugyanakkor tart attól, hogy ha a multicégek és beszállítóik is súlyos bajba kerülnek, akkor az munkanélküliséget szülhet. Ez pedig a fizetőképes kereslet csökkenését hozhatja, amelynek hatása végül a lakossági fogyasztásból élő kisvállalkozásokon csapódik le.
Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke szerint a válság hatása ugyan náluk nem érződik, de az ügyfelek aggódását a megnövekedett számú érdeklődő telefonhívás jól jelzi. Mindeközben a napi készpénz- és ügyfélforgalom, az utalások rendje átlagosnak mondható. Az elnök szerint a takarékszövetkezet „kisebb" pénzintézetként mindig is a biztonságos hitelek kihelyezésre törekedett: azaz száz egységnyi betétre ötvenegységnyi hitelt helyeztek ki. A válsághoz szerinte éppen az vezetett, hogy a minél nagyobb profit elérése érdekében nagyon könnyen lehetett egyes bankoknál hitelhez jutni. Ezt úgy érték el a nagyok, hogy sokkal nagyobb arányban helyeztek ki hitelt, mint amekkorát a gazdasági helyzetük megengedett volna. „Nekünk ugyan ebben a versenyben hátrányunk volt, de azt mondhatjuk, hogy biztos lábakon állunk ma is. Ezzel együtt a piaci kockázatokat a jövőben nekünk is másképpen kell mérlegelniük".
Csányi Zsolt, a Budapest Bank (BB) pécsi fiókvezetője szerint Magyarországot várhatóan kevésbé érinti a pénzügyi válság, ami inkább a finanszírozási költségek növekedésén és a piacokon erősödő általános bizalmatlanságon keresztül fejt ki negatív hatást a bankszektorra. A hónapok óta húzódó, Amerikából kiindult válságot, s így a gazdasági változást a tőkeerős Budapest Bank is megérzi, ellenben a BB - körültekintő működése, konzervatív hitelezési politikája révén - kiváló pénzügyi eredménnyel és mutatókkal rendelkezik, amelyet erősíti az anyavállalati háttér - mindezek stabil működést biztosítanak a hitelintézet számára.
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, az Aranykacsa étterem tulajdonosa, Háber Tamás szerint a magyar gazdaságpolitikát eddig is az jellemezte, hogy a kormány visszafogta a belső fogyasztást és a vállalkozások "leadóztatására" törekedett. Az elnök meglátása szerint ugyanakkor a banki szféra volt az, amely ennek a hasznát a maga oldalára próbálta fordítani azzal, hogy a piac élénkítésének érdekében a lakosságnak különböző hitelkontsrukciókat biztosított. A piac azonban szűkülni fog, a fogyasztás szűkülése a vendéglátóipari vállalkozások életben maradását veszélyezteti. Háber hozzátette, a forgalom stagnálni fog, vagy visszaesik, viszont a költségek tovább növekednek, a kormány pedig nem tud járulékcsökkentéssel a terheken enyhíteni. A vállalkozások eddig sem voltak képesek a költségeiket áthárítani a lakosságra, s ezentúl nem lesznek képesek már az adó kitermelésére sem.
Kinyomtatom
