A PDSZ pécsi testülete az átszervezésekről

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Pécsi Ügyvivő Testületének véleménye a tervezett pécsi közoktatási intézményátszervezésekről - közlemény:

"A közoktatási intézmények működésének átszervezéséről szóló előterjesztés az operacionális auditálásra hivatkozik, annak ellenére, hogy abban számos, tervezett intézkedésnek nyomát sem találni. Az átvilágításra történő visszautalás ugyanakkor azért sem indokolt, mivel pusztán az a tény, hogy aránytalanul magas összeget fizetett érte város, nem teszi az abban foglaltakat okvetlenül követendővé és szakmai zsinórmértékké.

Az előterjesztés 2. oldalán olvasható, hogy az anyag elkészítését több hetes konzultáció előzte meg, valamint, hogy „a tervezett változtatások összességében a szakma (pedagógusok, intézményvezetők, közoktatási szakértők) részéről támogatottságot élveznek."

Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy - mindenféle előzetesen kiadott írásos anyag nélkül - az oktatásért felelős, alpolgármester berendelte külön-külön az érintett intézményvezetőket és szakszervezeti képviselőket, szóban tájékoztatta őket az elképzelésekről szintén külön-külön.(hogy miért, azt kérdésre sem árulták el). Ezt követően a városi szakszervezeti képviselőkkel beszélgettek - még mindig előzetes írásos anyag nélkül - majd ott helyben kiosztották az előterjesztést és azt alig 20 perc olvasási szünet után már tárgyalta is az illetékes bizottság! Így, tehát nem jelenthető ki, hogy a tervezet a szakma támogatását élvezi.

Ezért is került sor az átszervezések ellen arra a tüntetésre, mely tömegeket vonzott, és melynek folyományaként közmeghallgatást fogunk kérni.

Véleményünk szerint nem nevezhető közoktatás-fejlesztésnek egy olyan program, amely valójában nem más, mint egy tatarozási program, a közoktatási intézményrendszer radikális szűkítése, az oktatás elsilányítása mellett.

Érthetetlennek tartjuk, hogy Pécs vezetése több olyan iskolaépülettől is meg akar szabadulni, amelyek viszonylag jó állapotúak, mint pl. Kertvárosban az egyik legjobb állapotú Anikó utcai iskola épülete, vagy a középiskolák közül a nemrég felújított Széchenyi Gimnázium TÁSI - ba helyezése.

Ez a kérdéskör azonban más oldalról is megközelíthető. Amennyiben elfogadjuk azt a vélekedést, hogy a tervezett változtatások megalapozottak, úgy egy jóval komolyabb kérdés vetődik fel, nevezetesen az, hogy kinek az érdeke, hogy éppen az elfogadható állapotú iskolaépületek kerüljenek ki a város által ellátott közoktatásból, netán a város vagyonából? Városunk vagyonát érintő minden lépés, változtatás megköveteli a felelős gondolkodást a döntést előkészítőktől és a döntéshozóktól egyaránt.

Az előterjesztés néhány pontatlanságot tartalmaz. Ilyen pl. a demográfiai változások követésével kapcsolatos megállapítás. Kimaradt az anyagból annak a ténynek az említése, hogy a városban az elmúlt időben jelentősen nőtt az átlagos osztálylétszám, ezzel együtt jelentősen csökkent a közoktatásban foglalkoztatottak létszáma, valamint, hogy 2006 óta nemcsak Pécs-bányatelepen szűnt meg iskola, hanem sajnálatosan megszűnt a tanítás az oktatási célra kiváló Ágoston téri iskolaépületben is. A Felsővámház utcai iskola bezárásával immár a negyedik belvárosi iskola tűnne el a palettáról (a Petőfi utcai, az Egyetem utcai, majd az Ágoston téri után).

A tervezet szerint a Felsővámház utcai Ált. Iskola 2012. júliusi hatállyal megszűnne, és az idejáró tanulókat elsősorban a viszonylag közeli Bártfa utcai és Gyárvárosi általános iskolák fogadnák be. Ki kell jelentenünk, hogy ezzel a városunk közoktatásában fellelhető szegregáció tovább erősödik, ui. a belvárosból jó néhány tanuló a keleti városrész iskoláiba kerül. Így a keleti városrész problémás fiatalokkal eddig is jelentősen terhelt népességének összetétele, ill. iskoláinak tanulói összetétele eltolódik a különböző nehézségekkel küzdő diákok irányába. Ez pedig tovább erősíti ennek a városrésznek a leszakadását a többihez képest. Mindez a keleti városrész végleges leszakadását jelentené, mely nem lehet a városvezetés célja, hiszen az új közoktatási törvény tervezetében a közoktatás rendszerének egyik kiemelt céljaként jelenik meg a leszakadók
felzárkóztatása, úgy az oktatás szakmai, mint területi egységét illetően. Nem értjük, miért kellene létrehozni a városban egy erősen szegregált városrészt, melynek intézményei ilyen módon nem szolgálnák az esélyegyenlőséget.

A Felsővámház utcai intézményegységben 192 tanulóból 158 hátrányos helyzetű, közülük is 45-en halmozottan hátrányos helyzetűek, 30 feletti azok száma, akik sajátos nevelési igényűek vagy tanulási nehézséggel küzdenek, sok tanulónk roma származású. Többségük olyan szociális háttérrel rendelkezik, melyből a felzárkózás, kilépés lehetősége igen csekély. Sokan körzeti iskolájuk helyett választották ezt az intézményt. Egész napos, iskolaotthonos rendszerben működik az iskola, szinte egész nap felügyeletet és ellátást biztosítva számukra. Legtöbben csak itt tudnak tanulni, hisz otthoni feltételeik ehhez nem adottak, s a szülők sem tudnak segíteni gyermeküknek a tanulásban (nincs 8 osztályuk sem). Létrehoztak egy programot, ÖTÉK névvel, melynek keretében Önálló Tartalmas Életre Készülnek. Ennek keretében a mindennapi életben szükséges ismereteket tanulják a gyerekek, és
létrehoztak egy sikeres diákvállalkozást is a Junior Achievement Magyarország keretében.

Felzárkóztató, fejlesztő órákon képzett szakembereikkel, fejlesztőpedagógus, mentor, segítik a rászorulókat, ehhez speciális tantermet is kialakítottak. Továbbtanulási mutatóik nagyon jók, évenként a diákok fele érettségit adó iskolába megy tovább, a többiek szakmát tanulnak. Számukra fokozottan fontos az egyéni foglalkozás, a kiscsoportos oktatási-nevelési lehetőség. Több tanuló esetében az alapvető higiéniai, életvezetési, társas viselkedési szabályok hiányoznak, melyek kialakítására ebben a korban van még esély. A családok számára aránytalan terhet jelentene az iskolába jutás. Buszbérletet, jegyet kellene venniük (eddig gyalogosan közelíthették meg iskolájukat), az amúgy is létminimum alatt élőknek, nem csak a gyereknek, a szülőnek is, aki kíséri gyermekét.

Nem értjük, nem tudjuk elfogadni, miért kell még olyan intézkedéssel is sújtani ezeket, az amúgy is sok gonddal küszködő családokat, kizárólag gazdaságossági, takarékossági indokokra hivatkozva, mely még rosszabb, hátrányosabb helyzetbe hozza őket. Miért kellene pont a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében-oktatásában sok éves tapasztalattal rendelkező és eredményeket felmutató iskolát bezárni és a fentebb említett keleti városrészi szegregációt megerősíteni, véglegessé tenni.

Ugyancsak elfogadhatatlan a másik, zömében szintén hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó, Török István utcai intézményegység átszervezése. A Török István utcai telephely esetében az általános iskolai részt át kívánja adni az önkormányzat a Tan Kapuja Buddhista Egyháznak. Felmérést végeztünk az érintettek körében, és megállapítottuk, hogy nincs igény a buddhizmusra, és a közalkalmazottak sem szeretnének az egyház által fenntartott intézménybe kerülni.

Kérjük, vizsgálják meg annak lehetőségét, az ott működő osztályok adott esetben más épületbe kerüljenek a pedagógusokkal együtt. Elhangzott, hogy messze nem végleges az átadás, mivel az sem biztos, hogy a buddhista egyház átvenné az iskolát, hiszen likviditási nehézségei vannak.

A Török István utcai telephelyen folyó felzárkóztató oktatás [lsd. Kt. 27.§ (8) bek.] rentábilis, hiszen dupla normatívával működik és erre a célcsoportra nagyon sok Uniós és hazai (Wekerle) pályázatot írtak és írnak ki (még többet fognak majd a Híd-program beindítását követően). Amennyiben mégis átadásra kerülne a Török István utcai épület, bármely önkormányzati tulajdonban levő üres, vagy kiüresedő épületben megvalósulhat a Híd-program és az alapfokú felnőttoktatás - a kormány szándékai szerint.

Megoldás lehet - az Oktatási Bizottság állásfoglalásának megfelelően - az is, hogy a Budai Városkapu Iskola intézményegységeinek valamely szervezeti egységébe kerüljön a Híd- program, természetesen a szervezeti struktúra újragondolása után, hiszen a többcélú iskola 70%-os kihasználtsággal működik. Azzal számolni kell, hogy a Híd-program beindulása után a mai felzárkóztató képzésben résztvevők létszáma ugrásszerűen növekedni fog, hiszen kijelölt iskolaként ez lesz a feladata, profilja.

Összességében elmondható, hogy a város mintha megint a leginkább kiszolgáltatott, a tényleges érdekeit legkevésbé képviselni képes lakossági csoporton, ill. gyermekein spórolna, megválva ugyanakkor a számára problémás tanulói körtől. Ezzel a PDSZ nem ért egyet, valamint aggályosnak tartja az igencsak labilis gazdasági alapon álló fenntartóknak történő kiszervezést, feladatátadást!
A PDSZ tiltakozik az iskolák költségvetési okokból történő egyházi fenntartásba adása ellen!

Az iskolahasználók számára elfogadhatatlan, az iskolai célokra használt épületekkel történő gazdálkodás az Anikó utcai iskola felmenő rendszerben történő megszüntetése. Az iskolai közösségek megmaradása szempontjából kérjük mérlegelni azt a kompromisszumos javaslatot, hogy az iskola - tekintettel az üres férőhelyekre - más intézménnyel együtt, és akár úgy is működne, hogy az Anikó u. Iskola költözik ki adott esetben másik iskolaépületbe. Ezzel kapcsolatban azonban - érdemi - egyeztetések szükségesek.

Nem derül ki az előterjesztésből az óvodák átszervezésével kapcsolatos elképzelés oka. Csak remélni tudjuk, hogy ez nem az óvodák más fenntartóknak történő „kiszervezésének" első lépése. Az óvodaiskoláknak - Pécsett is - igen jók a szakmai tapasztalatai. Ezek éppen nem az óvodák iskoláktól való leválasztását támasztják alá. Várjuk ezzel kapcsolatban az előterjesztő szakmai indokait.

Aggályosnak tartjuk a kollégiumok átalakítását kizárólag a polgármesterrel kapcsolatban álló, a szakmával kommunikálni láthatóan nem kívánó leendő iskolafenntartó kívánságai szerint. Javasoljuk, hogy a városvezetés tárgyaljon az igénylővel arról, hogy ne teljes létszámra kérjen kollégiumi férőhelyet, hanem fokozatosan építse ki iskoláját, ezáltal a Hajnóczy Kollégium működése is racionálisan tervezhető lenne.

A PDSZ elfogadhatónak tartja az iskolapszichológusokra vonatkozó javaslatot, amennyiben további foglalkoztatásuk helyszíne változatlan marad.

A PDSZ elfogadható kompromisszumnak tartja, hogy a Leőwey Klára Gimnázium évfolyamonként öt osztállyal - megőrizve francia tagozatát is - működjék tovább új épületében.

A PDSZ ugyancsak elfogadhatónak tartja - miután az iskolahasználók nem emeltek kifogást az egyházi fenntartásba adás ellen -, hogy a Mátyás Király Utcai Általános Iskola az Evangélikus Egyház fenntartásába kerüljön. Kérdésként merül fel, hogy mi lesz az intézmény további sorsa, ha az egyház nem kívánja az intézményt átvenni. Erre vonatkozóan további egyeztetések szükségesek.

A PDSZ a költségvetési rendelet tervezetéről alkotott véleményével összhangban azt kéri, hogy a spórolás ne az iskoláknál kezdődjön (és érjen véget), hanem a város vezetése mindenek előtt építse le azt a drága „háttérönkormányzatot", amely messze a köztisztviselői illetmények szintje felett megfizetett tanácsadókból áll, ne költsön közpénzeket használhatatlan átvilágításokra! Kérjük a képviselőket, hogy az intézményátszervezéseket illetően érjék be annyi változtatással, amelyet Pécs közoktatása a minőség további csökkenése nélkül még el tud viselni!"