A családi ezüstöt - azaz a Tóth Bertalanék által felkínált városi ingatlancsomagot - tavaly a spanyol Grupo Milton már elvitte (igaz, ők sem kezdtek még semmit a felvásárolt telkekkel és épületekkkel) a megmaradt értékek pedig egyelőreúgy tűnik, nem kellenek senkinek.

Évek óta nem volt ugyanis ennyire gyenge érdeklődés az önkormányzat által kínált ingatlanok iránt, mint az elmúlt hónapokban - fogalmazta meg a Városfejlesztési Főosztály munkatársa a Költségvetési Bizottság ülésén. A gazdasági válság és a befékezett hitelezés visszavetette a befektetők érdeklődését: gyakorlatilag mind a kisértékű, mind a nagyobb értékű ingatlanok iránt megszűnt a kereslet.

A tizennyolc, eladni szánt ingatlan közül az első negyedévben mindössze egyet, a szinte legkevesebbet érő, Tímár utcai telket sikerült értékesíteni, igaz, azt a tervezett 1,7 millió forintos áron. Tekintettel azonban arra, hogy a lista további 17 ingatlanának értékesítéséből 4,3 milliárd bevételt tervezett idén a város, ez vajmi kevés. Még akkor is, ha a pogányi repülőtér (amelynek tulajdonosa valójában nem is a város, hanem fele-fele részben a megyei önkormányzat, illetve a Pécs Holding) 3,5 milliárdos értékét leszámítva az egyelőre eladhatatlan ingatlanok összértéke "mindössze" 800 millió forint.

Pedig számos, korábban önkormányzati intézményként hasznosított ingatlan szerepel a listán. Ez alapján a város év végéig szeretne túladni a Berze Nagy János utcai volt óvodaépületen, a Kőrösi Csoma Sándor utcai korábban szociális központként használt épületen, a Zsolnay Vilmos úti egykori művelődési házon, vagy a Tettye téri volt színészházon. A befektetői érdeklődést visszafoghatja az is, hogy az említett épületek egy része rossz állagú, így a vételáron túl jelentős felújítási kiadással is kell(ene) számolnia a vásárlónak.

Jellemző példa annak az - önbizalomhiánytól mentes - izraeli ingatlanbefektetőnek az esete, amely az egyik, szintén a listán szereplő Jókai téri ingatlan megtekintése után azt mondta, az épület olyan rossz állapotban van, hogy ha kezdene valamit az épülettel, akkor inkább nem fizetne érte, hanem a várostól kérne pénzt, hogy egyáltalán foglalkozik az üggyel. Ennek ellenére a várt vételár felét felajánlotta, a város azonban ezt természetesen nem fogadta el.

Pedig ajánlatból is egyre kevesebb van, holott az önkormányzat rengeteg energitát fektet az eladásra szánt ingatlanok hirdetésébe. Egy helyi rendelet szerint például az 50 millió forintnál magasabb értékű ingatlanok esetében a helyi lapok mellett egy országos napilapban is meg kell hirdetni az árverést, így egy-egy ingatlan esetében csak az árverési felhívás meghirdetése akár százezrekbe is kerülhet.

Trombitás Károly, a Költségvetési Bizottság elnöke a testület legutóbbi ülésén úgy fogalmazott: nem elég hirdetni, és az esetleg beeső érdeklődőknek megmutatni a kiszemelt ingatlanokat, ennél nagyobb erőfeszítés kell. A politikus szerint ingatlanmenedzselésre van szükség azért, hogy az eladásból tervezett bevételek beérkezzenek.

Ezek esetlegességét egyébként a Városfejlesztési Főosztály is elismeri. Az említett listát tartalmazó előterjesztés - amely az értékesítések tervezett időpontjait is tartalmazza - bevezetőjében az áll, "az értékesítés teljesítése a befektetői érdeklődéstől függ, így annak hiányában a meghirdetett árverések eredménytelenül végződhetnek, a bevétel teljesítése a megadott időpontokhoz képest eltolódhat, esetleg el is maradhat."


Képünkön: A belvárosban, a Munkácsy utcában lévő gyógyszertár, melynek épülete szintén eladó.

Marton Ferenc - Fotó: Kováts Judit