PTE-KTK-s diploma: jó ajánlólevél

A felmérés hat szempontja: az oktató-hallgató arány, a túljelentkezés mértéke, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért tanulói eredmények aránya, a minősített oktatók aránya, a munkaadók, valamint a munkaerő-közvetítők és fejvadász vállalatok tapasztalata - az utóbb kettő esetében egy 5-ös skálán értékelhették az egyetemeket, míg a vizsgált arányszámokat (az egyszerűsítés érdekében) 1 és 5 közötti pontszámokra normalizálták a vizsgálat készítői.

A felmérésből kiderül, hogy a munkaadók amiatt csalódottak legfőképp, hogy a végzős hallgatókból hiányzik a motiváció. Vadas László, a CEMI ügyvezetője ennek kapcsán korábban úgy nyilatkozott, hogy a végzősök valószínűleg nem találnak az elvárásaiknak megfelelő állásajánlatokat.

Kiderült az is, hogy manapság nem elég csak a diplomát felmutatni, a munkaadók kíváncsiak a tényleges nyelvismeretre és a szakmai tapasztalatra is, ezért a felvételi eljárás sokhelyütt idegen nyelven történik és egyben a megszerzett ismeretek bizonyítását várják el.

A Pécsi Tudományegyetem jól teljesített az összevetésben, különösen a gazdasági képzést illetően. A végső sorrendben a pécsi közgáz a harmadik helyen végzett, a budapesti Corvinus Egyetem és a szegedi tudományegyetem mögött, megelőzve 23 ilyen jellegű oktatással foglalkozó intézményt.

Rosszabb a helyzet a kommunikáció tekintetében, a 16 intézmény közül összesítésben a PTE a tavalyi negyedik helyről visszacsúszott a tízedik helyre, míg a pécsi jogi képzés a legjobb - legalábbis a munkaerő-közvetítők szerint. Az orvosi karok esetében a képzésben részt vevő külföldi hallgatók arányát vizsgálták (a foglalkoztatók véleménye helyett), itt a pécsi kar végzett az élen - noha összesített rangsor nem készült az orvostudományi képzést adó intézményekről.

Az informatikai és gépészmérnöki karok a végső rangsorban a középmezőnyben foglalnak helyet.

EQM