Nobel-díjat ért a kromoszómakutatás

2009. október 05. hétfő 14:33

Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak amerikai tudósoknak ítélték oda hétfőn megosztva az idei orvosi Nobel-díjat Stockholmban. A Karolinska Intézet indoklása szerint a három kutató egy alapvető biológiai problémára talált megoldást: felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és milyen folyamat védi őket a töredezéstől.

Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez. A legmagasabb orvostudományi elismerés 10 millió svéd koronával (1 millió euró) jár együtt.

Az ausztrál születésű Blackburn a Kaliforniai Egyetem professzora, a brit származású Greider a Johns Hopkins Egyetemen kutat, a szintén brit születésű Szostak pedig a Harvard Egyetem kutatója. A díjazottak azt mutatták meg, hogy a reprodukciós folyamat során a DNS-molekula védelme a kromoszómák végén található telomerekben és az azokat karbantartó telomeráz enzimben rejlik.

A génjeinket hordozó DNS-molekula hosszú szálai kromoszómákba tekerednek össze, melyek végein találhatók mintegy zárókupakként a telomerek. Ezek a rövid, néhány bázisból álló, sokszorosan ismétlődő szakaszok adják a DNS stabilitását, mert a sejtosztódáskor bekövetkező másolódásnál védik a töredezéstől, sérüléstől.

Az életkor előrehaladtával a telomerek hossza rövidül, ettől a rövidüléstől azonban védi a telomeráz nevű enzim. Elizabeth Blackburn és Jack Szostak fedezte fel, hogy a telomer egyedi bázissorrendjének köszönhető, hogy nem sérül a kromoszóma. Carol Greider és Blackburn azonosította a telomeráz enzimet, amely előállítja, javítja a telomereket. Ezek a felfedezések magyarázták meg, hogyan védik a kromoszómák végeit a telomerek, és miként építi fel azokat a telomeráz enzim.

Ha a telomerek rövidülnek, a sejt öregszik. Fordítva pedig: ha a telomerázaktivitás nagy, a telomerek hosszúsága fennmarad és a sejtöregedés kitolódik. Ez a helyzet a rákos sejtekben is, melyek örök életűnek tekinthetők. Néhány örökletes betegségben a telomeráz enzim termelődésébe hiba csúszik, ami a sejtek sérülését eredményezi.

Blackburn, Greider és Szostak felfedezései új dimenziót nyitottak a sejtműködés és a betegségek mechanizmusának megértésében. A sejtosztódás alapvető mechanizmusának ismerete közelebb visz az öregedés és a rákos folyamatok megértéséhez, ezzel terápiás lehetőségek nyílhatnak meg, ezt ismeri el az idei orvosi Nobel-díj.

Képünkön: Elizabeth BLACKBURN (balról) és Carol GREIDER amerikai biológusok.