Mitől lesz a PTE-ből kutatóegyetem?

A kutatóegyetemi cím odaítélésekor nem a kiadott diplomák száma a perdöntő. Alapvető feltétel, hogy olyan minőségi kritériumoknak feleljenek meg a pályázók, mint a folyamatos, nagyarányú kutatás, hazai és nemzetközi fejlesztések és innovációk, kiemelt tehetséggondozás, valamint széles körű nemzetközi együttműködések.

Az öt magyar kutatóegyetem - Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - ezután nemzetközi terepen méretteti meg magát. A címet elnyertek 2012-ig nem kapnak közvetlen anyagi támogatást, a minősítés viszont lehetőséget ad uniós pályázatok elnyerésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség újabb pályázatot ír majd ki, ezúton csak a legkiválóbbak juthatnak majd költségvetési támogatáshoz.

A nagy remények ellenére Pécs nem kapta meg a címet, ezzel pedig jelentős forrásoktól esik majd el, hiszen több EU-s pályázát egyik feltétele a kutatóegyetemi minősítés. Farkas Ferenc, a PTE Általános és stratégiai rektorhelyettese azt mondja, „az öt fő kritériumból a PTE csak egynek nem felelt meg: a működő akadémiai kutatóhelyek szükséges száma három, az egyetem kettőt tudott felmutatni, ezért lepontozták a pályázatot."

Farkastól megtudtuk, hogy a másik gyenge pont az innovációs és kutatási bevételek aránya volt az összbevételekhez képest, „amely nem mondható rossznak, de más intézményéhez viszonyítva alacsonyabb volt. Ez a terület meglehetősen fiatal még a PTE-n, miközben más egyetemek komolyabb kutatói hagyományokkal rendelkeznek.

A 12 pályázó intézmény közül a hatodik helyen végző Pécsi Tudományegyetem „Kiváló Egyetem" díjat kapott. Farkas szerint a „a címnek presztízsértéke van, ráadásul öt másik, ilyen címet szerző egyetem közül elsőként szerepel a rangsorban a PTE. Mindez vonzó lehet a felvételizők és a társadalmi környezet számára is."

Takács Tímea