Merre tovább, Pécsi Tudományegyetem? Fórumon ismertették programjukat a rektorjelöltek

A hallgatói létszám növelése, a finanszírozás, a város és az egyetem együttműködése - ezek voltak a kulcskérdések a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektorjelöltjeinek csütörtöki fórumán. Dr. Bachmann Bálint egyetemi tanár, a Műszaki és Informatikai Kar dékánja, dr. Betlehem József egyetemi tanár, az Egészségtudományi Kar dékánja, dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a Természettudományi Kar dékánja és dr. Miseta Attila egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar dékánja ismertette programját, illetve válaszolt a kérdésekre. 

Mondhatni katonás rendben zajlott csütörtökön délután az orvoskar aulájában a PTE rektorjelöltjeinek fóruma. Az első körben negyed-negyed órát kaptak az aspiránsok arra, hogy ismertessék programjuk főbb elemeit, majd egy rövid szünetet követően összesen fél órában válaszoltak az írásban feltett kérdésekre.

Dr. Bachmann Bálint egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az egyetem képzési-kutatási tevékenységét folyamatosan a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani. Olyan szakembereket kell képezni, akiknek a tudása megfelel a helyi termelő-egységek igényeinek.

Hangsúlyozta, fontos lenne elérni, hogy az egyetem saját bevételeit fejlesztésekre fordíthassák.

A Műszaki és Informatikai Kar dékánja kiemelte, olyan ösztönzési rendszert szükséges kialakítani, amely révén a legtehetségesebb hallgatókat, oktatókat itt lehet tartani.

Dr. Betlehem József ismertetőjében többek között kifejtette, az egyetemi lépcsőfokokat végigjárva megismerte az intézmény belső életét, működését. Fő céljának nevezte, hogy a PTE a jelenleginél szélesebb körben legyen ismert, bővüljön a digitális oktatási-portfólió, és szorosabbá váljon az egyetem a várossal és a régióval való együttműködése. Kiemelte a hallgatói létszám emelésének szükségességét, a minőség megtartása mellett.

- Olyan tudáshoz kell juttatni a hallgatókat, amelynek birtokában nemzetközi dimenzióban is szerepet tudnak majd vállalni - hangsúlyozta.

Dr. Gábriel Róbert arról beszélt, hogy különleges képzési potenciál felvonultatására van szükség. Olyan kínálatot szeretne biztosítani a hallgatóknak, amely egyedi és érdekes, s vonzza a diákokat. A hallgatói létszámot illetően úgy fogalmazott, 2020-ra elérhető lehet, hogy 20 ezer fölé emelkedjen a hazai diákok száma, a külföldieké pedig meghaladja az ötezret.

Szintén kiemelte az oktatás minőségének fontosságát, a digitalizációt, valamint arról is beszélt, hogy szerinte szükség van az oktatói munka hallgatók általi véleményezésének kiterjesztésére. Hozzátette azt is, az egyetemnek az eddigieknél jobban részt kell vállalnia a helyi gazdaság fejlesztését elősegítő folyamatokban.

Dr. Miseta Attila arról szólt, hogy szerinte az előző rektorok időszakában számos jó dolog történt az egyetemen, ezért megválasztása esetén mindenképpen számítana tanácsaikra, tapasztalataikra.

A hallgatók létszámának alakulásáról szólva úgy fogalmazott, 30 ezren biztosan nem lesznek, de a 25 ezres összlétszám megcélozható. Ugyancsak kiemelte, hogy a létszám növelése nem mehet a minőség rovására.

Az egyetemen folyó munka zálogának nevezte a jó munkahelyi légkört, az egymás iránti bizalmat. Szólt arról is, hogy a dékánok jogosítványait növelni kell, de ezzel együtt a felelősségvállalásukat is, valamint arról is, hogy le kell bontani az egyetemen belüli bürokráciát.

A jelöltek bemutatkozását követően az írásban feltett kérdések következtek. Húsz ilyen érkezett, ám az idő rövidsége miatt csak néhány megválaszolására kerülhetett sor.

A hogyan képzelik a várossal való együttműködést kérdésre Bachmann Bálint azt mondta, az országgyűlési választások után újjáalakuló kormány minden bizonnyal szorgalmazni fogja, hogy az egyetemek szorosabb kapcsolatba kerüljenek a települési önkormányzatokkal. Hozzátette, volt szerencséje részt venni olyan befektetői tárgyalásokon, amelyeknek az volt a céljuk, hogy alkalmas helyet találjanak a beruházásaik megvalósítására, így van gyakorlata abban, hogy milyen módon tud a város segítségére lenni az egyetem.

Betlehem József azt mondta, ne várjunk ezzel a helyhatósági választásokig, mert az még messze van. Úgy vélte, az egyetemnek operatív szerepet kell kapnia a város életében, ami sajnos az elmúlt időszakban nem volt mindig így.

Gábriel Róbert válaszában kiemelte, amikor rektor volt, működtettek egy fórumot, rendszeresen találkozott a város és a megye vezetőjével. A személyes találkozásoknak nincsen alternatívája, úgy fogalmazott, a város és az egyetem kapcsolata jó, de nem kiváló, márpedig kiválónak kell lennie.

Hogyan kívánják integrálni a külföldi hallgatókat? - jött a következő kérdés.

Gábriel Róbert szerint a teljes integrációjuk elképzelhetetlen. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha lennének olyan órák, amelyekre együtt járhatnának a magyar diákokkal.

Miseta Attila szerint a nyugatról érkezők tanulni jönnek, ők az egyetem befejezése után hazamennek. A keletről érkezőkkel viszont szerinte más a helyzet, jelentős részük nem fog hazatérni. Úgy fogalmazott, őket meg kellene tanítani magyarul, s ha a munkaerő-piaci helyzet úgy alakul, Magyarországon lehetne kamatoztatni a megszerzett tudásukat.

Bachmann Bálit szintén amondó volt, hogy közös képzésekre van szükség. Hozzátette, olyan klasszikus identitás-képző elfoglaltságokat is kínálni kell, mint például a sport-, kulturális tevékenység és a szórakozás.

Betlehem József a kérdés kapcsán arról beszélt, hogy az Egészségtudományi Karon néhány éve 8, most már 180 külföldi hallgató tanul. A külhoni egyetemek ilyen jellegű, jó gyakorlatainak tanulmányozását és átvételüket fogja szorgalmazni rektorrá választása esetén, valamint kiemelte a személyes mentorálás fontosságát.

Képünkön: (balról jobbra) Bachmann Bálint, Betlehem József, dr. Fábián Adrián, a PTE jogi karának dékánhelyettese, aki a fórum moderátora volt, Gábriel Róbert és Miseta Attila.

M. B. - Fotó: Dittrich Éva