A végzős gimnazisták többsége itthon tanulna tovább

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint a végzős gimnazisták 91 százaléka szeretne érettségi után továbbtanulni, a döntő többségük, 98 százalékuk hazai főiskolára vagy egyetemre felvételizne.

A kutatóintézet harminc magyar állami gimnázium végzős diákjait kérdezte meg továbbtanulási szándékáról, a felmérésben részvevő gimnáziumok a legjobbak között vannak, a 2013-as országos kompetenciamérésen a régiójukon belüli rangsorban a felső egyharmadba kerültek.

Az MKIK GVI felmérése szerint az eredmények azt mutatják, hogy még a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak is mindössze 5 százaléka adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe, nekik jobbak a tanulmányi eredményeik, mint a hazai főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek.

A külföldön tanulni szándékozók legtöbbjének célországa az Egyesült Királyság, Dánia és Ausztria, mert úgy vélik, több lehetőségük, jobb munkájuk, magasabb életszínvonaluk lesz.

A tanulmány szerint azt a megállapítást, miszerint a magyar diákok jelentős számban készülnek külföldi továbbtanulásra, sem a válaszok, sem az angliai, sem az osztrák egyetemek statisztikái nem támasztják alá.

A kutatás kimutatta, hogy a Magyarországon továbbtanulni szándékozók elsősorban fővárosi egyetemekre, főiskolákra szeretnének bekerülni, az első három jelentkezési helyen a diákok több mint fele, 52 százaléka kizárólag budapesti intézményt jelölt meg, mintegy egyötödük csak vidéki intézménybe, egynegyedük fővárosi és vidéki helyre adta be a jelentkezését.

A legnépszerűbb továbbtanulási irány a gazdasági terület, ide a továbbtanulók 23 százaléka jelentkezne, 22 százalék a műszaki, 14 százalék a pedagógiai és tanárképzési, 13 százalék az orvosi szakra menne.

Az MKIK GVI felmérése kimutatta, hogy a továbbtanulni nem szándékozók többsége szakmát szeretne szerezni szakközépiskolában, vagy OKJ-s tanfolyamon, illetve egy részük külföldön vállalna munkát.

A felmérés kimutatta, a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésére utal, hogy a mintába bekerült tanulók többségének édesapja felsőfokú iskolai végzettségű, és magas munkaerő-piaci státuszú.

(mti)