Új városok, szükséges funkciók nélkül

2009. augusztus 03. hétfő 12:16

A Népszabadság szerint az idén a rendszerváltozás óta minden korábbinál több nagyközség nyerte el a városi címet, és így több mint százra nőtt a hierarchia magasabb fokán álló, de hagyományos városi funkciókkal nem rendelkező települések száma.

A cikk emlékeztet arra: a városi cím adományozásának feltételeit a rendszerváltozás óta nem sikerült pontosan meghatározni, de még a településszervezésről szóló, 1999-es törvény laza szabályait sem veszik komolyan a döntéshozók.

E szerint ugyanis a mérlegelési szempontok közt van a városi státusra pályázó nagyközségek népességének alakulása, gazdasági fejlettsége, térségi szerepe, településszerkezete, arculata, infrastruktúrája, s az, hogy vannak-e a környező településeket ellátó intézményei.

A nyilvánosság kizárásával folyó döntéselőkészítés során azonban nem derül ki, hogy ezeket az ismérveket milyen súllyal értékelik. Az átlátható szabályok hiányának következménye, hogy a várossá nyilvánítási eljárást botrányok kísérik - olvasható a lapban.

A cikk szerint gyakran illúzió marad, hogy a városi cím jelentős változásokat hoz: a közszolgáltatások legfeljebb annyiban javulnak, hogy lesz okmányiroda, és a lakosság a helyi hivatalban intézheti az építésigazgatási meg a gyámügyeket, miután ezek kötelező feladattá válnak.

(mti)