Toller-ügy: az MSZP és a Fidesz egy platformon

A két nagy párt közös szándékára és megegyezésére azért van szükség, mert a vonatkozó törvényeket csak kéharmados támogatással lehet módosítani.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a múlt heti házbizottság ülése után nyilatkozott arról, hogy az országgyűlési képviselők jogállásának néhány kérdését tisztázni kell.
A Országgyűlés elnöke erről annak kapcsán beszélt, hogy a házbizottság tárgyalt a Fidesz pécsi szervezetének Toller Lászlóval kapcsolatos kezdeményezéséről.

A szervezet azt kérte Szili Katalintól, hogy indítson eljárást idén január 1-jétől Toller László vagyonnyilatkozatának és más bejelentési kötelezettségeinek jogszabályszerű teljesítéséről, és szüntesse meg a fennálló törvénytelenségeket és szabálytalanságokat.

A Fidesz emlékeztetett arra, hogy Toller László, az MSZP országgyűlési képviselője 2006 júniusi balesete óta munkaképtelen, a parlament honlapján szereplő adatok szerint azonban havonta utalják neki a képviselői tiszteletdíjat és a költségtérítést.

Szili Katalin - hangsúlyozva, hogy nem konkrétan Toller László ügyében - az alkotmányügyi és a mentelmi bizottság elnökétől azt kérte, nyújtsanak be javaslatot a képviselők jogállásnak pontosabbá tételéről, valamint kerüljön újra a parlament elé a hiányzások szabályozásának kérdése.

Az MTI úgy tudja, az egyik rendezésre váró kérdés az, hogy betegség, baleset vagy más tartós hiányzás következtében kialakulhat-e olyan helyzet, hogy ez a képviselő mandátumának elveszítésével is együtt járjon.

A jelenlegi szabályok szerint ilyen esetekben egy országgyűlési képviselő akkor veszíti el mandátumát, ha meghal, vagy ha cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik, amit az ügyészségen bárki kezdeményezhet.

A távirati iroda értesülései szerint a Fidesz elfogadhatónak tartaná azt a megoldást, hogy az önkormányzati képviselőkre vonatkozó - az országgyűlésinél szigorúbb - szabályokat átültessék a parlamenti gyakorlatba. Ebben többek közt szerepel az is, hogy képviselő elveszíti mandátumát, ha egy éven át nem vesz részt a testület ülésén.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az alkotmányügyi bizottság - a házelnök kérését teljesítve - milyen típusú indítványt terjeszt a Ház elé a hiányzások szabályozása címén.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságára kiosztott feladat esetében egyértelműbb a helyzet: szocialista képviselők már benyújtottak a Háznak olyan javaslatot, amely hathavi illetményt biztosított volna a képviselő halála esetén az örökösöknek valamint bevezette volna képviselők öregségi nyugdíját és a közszolgálati járadékot. Mivel ezt az ellenzék nem támogatta, az indítványt kétharmados többség hiányában nem fogadta el a parlament.

A mentelmi bizottság tavaly már készített egy indítványt, amely a képviselő halála után kegyeleti juttatást biztosított volna a családjának. A testület - amelynek egyenlő arányban vannak ellenzéki és kormánypárti tagjai - egyhangúlag fogadta el a javaslatot, amelyet azzal indokoltak, hogy a rendszerváltás első 15 éve különösen nagy testi-lelki-szellemi megterhelést jelentett a politikai szereplők számára.

Az indítvány azonban nem került az Országgyűlés elé, mert a testület visszavonta.

(mti)