Térinstalláció a parlamenti sortűz áldozataiért

A program során korabeli hangfelvételeket sugároznak és történészhallgatók mesélnek az érdeklődőnek az 53 évvel ezelőtti eseményekről - olvasható a Kormányszóvivői Iroda közleményében.

A Parlament előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezer fős békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. Nagy részük az Astoria előtti tömegtüntetésről érkezett, három szovjet tank kíséretében, amelyekre a tüntetők baráti szándékukat kimutatva másztak fel.

A Magyar Dolgozók Pártjának ülésén tartózkodó Ivan Szerov KGB-elnök szemlére indult a Kossuth tér felé, de látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövések elsütésére adott ki parancsot, amelyek pánikot keltettek a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a Földművelésügyi Minisztériumot és a Néprajzi Múzeumot vették célba.

A tömeg egy része az árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé.

Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, „a véres csütörtök". Máig nem tudni pontosan hány áldozata volt a sortűznek.

(mti)