Szükség van a kisebbségvédelmi keretegyezmény aktualizálására

A kisebbségvédelmi keretegyezmény aktualizálását sürgette Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hétfőn Budapesten.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján Szili Katalin azt mondta: a dokumentum egyik fő problémája, hogy bár kötelező jelleggel bír, nem kikényszeríthető.

Aláhúzta: vannak olyan kérdéskörök, amelyek nem szerepelnek benne, de be kellene építeni őket. Minimumszabályok, standardok meghatározására van szükség, és ezeket mindenkinek be kell tartani - jelentette ki.

Szili Katalin szerint alapelvként kellene rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság ügyét elválasztaná a nemzeti identitástól, és kimondaná, egy uniós tagországban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett.

A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, és ezt védeni kell - hangsúlyozta Szili Katalin.

Hozzáfűzte: az identitás védelméhez szükséges az egyéni és kollektív jogok biztosítása; el kell ismerni, és alkotmányosan rögzíteni kell, hogy egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség államalkotó tényező.

Problémaként jelölte meg a főtanácsadó a mai szabályozással összefüggésben, hogy nincsenek pontos definíciók, nincs közösségi védelem és uniós hatáskör meghatározva.
Szólt arról is, hogy a kisebbségvédelemmel összefüggő kérdéseket folyamatosan napirenden kell tartani a közelgő magyar uniós elnökség alatt is.

Rámutatott: több mint 100 évvel a trianoni békediktátum után nem közömbös, hogyan tudják a nemzeti kisebbségek ügyét képviselni és előrevinni.