Századvég: súlyos gond a korrupció

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a korrupció Magyarország megoldatlan problémái közé tartozik. A vizsgálatban részt vettek 62 százaléka szerint az országban egyértelműen jellemző, 21 százaléka szerint inkább jellemző gond a korrupció.

A válaszok megoszlásában sem településtípusonként, sem iskolai végzettség szerint, sem pedig korcsoportonként nem látható jelentős törésvonal. A kérdés megítélésében érdemi eltérések az egyes pártok választói csoportjai között sem tapasztalhatók. A Fidesz és az MSZP szavazói is egyértelműen komoly problémaként tekintenek a korrupció terjedésére.

A korrupció elkerülhetetlenségét illetően már inkább megoszlanak a vélemények. A korrumpálhatóság az emberek 16 százaléka szerint elengedhetetlen az ügyek sikeres intézéséhez. A korrupciót a városban élők kevésbé gondolják szükségesnek ügyeik hatékony bonyolításához (13 százalék), mint azok, akik falvakban élnek (25 százalék).

Az iskolai végzettség tekintetében hasonló véleménykülönbségeket látunk. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők közel negyede szerint a megvesztegethetőség elengedhetetlen az ügyek hatékony menetéhez, a felsőfokú végzettséggel bírók körében a hasonlóan vélekedők aránya azonban mindössze 9 százalék.

Egy másik kérdéssel az élet különböző színterein megjelenő korrupció iránt érdeklődtek a kutatók, a kapott említéseket pedig egy 100-as skálára vetítették. Így kiderült, hogy az emberek az állami (82 pont) és a gazdasági (80 pont) korrupciót tartják a leggyakrabban előforduló problémának, melyeket az önkormányzati (68 pont), az igazságszolgáltatási (63 pont), a hétköznapi (62 pont), illetve a civil szervezetek (56 pont) szintjén megjelenő korrupció követ.

A vizsgálatban a korrupció visszaszorításának lehetőségeiről is megkérdezték a válaszadókat. A négy felsorsolt módszer közül az egyértelmű büntetőjogi szankcionálás (52 százalék), illetve a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosság (36 százalék) kaptak a legtöbb említést. A korrupcióellenes kormányzati intézmények (22 százalék) és a vezetők fizetésének emelése (6 százalék) már kevésbé voltak szimpatikus megoldások.
Az egyértelmű büntetőjogi szabályozást az átlagosnál többen említették javaslatként a városokban élők (62 százalék), a szakmunkás végzettségűek (65 százalék) és a 35-44 év közöttiek (65 százalék). A hasonlóan gondolkodók az átlagosnál kevesebben voltak a megyei jogú városokban lakók (44 százalék), a főiskolai diplomával rendelkezők (44 százalék) és a 18-24 év közöttiek (23 százalék) körében.

A Századvég ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.

(mti)