Réthelyi: reménység és tettvágy jellemezte '56-ban Magyarországot

2010. október 23. szombat 13:38

"Összetartozás, hazaszeretet, boldog reménység és tettvágy" jellemezte 1956-ban Magyarországot - jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton, az 54 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc tiszteletére Keszthelyen tartott ünnepség keretében.

A miniszter kifejtette: 1956 októberének követeléseit 1989 változásai valósították meg, "a következő lényeges fordulat hazánk életében az idei esztendő". Az áprilisi parlamenti választások után szentesítette az országgyűlés a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, amely szerint "közös jövőnk tartóoszlopai a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend".

Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladata az otthon, a család és az egészség feltételeinek megteremtése. "Az erőforrás (...) az egészséges, tanult, társaival együttérző, testileg és lelkileg is edzett autonóm ember" - hangsúlyozta.

"Ilyen emberekkel lehet hatékonyan működtetni a versenyképes gazdaságot, amely alapfeltétele a munkahelyek megteremtésének". Az erkölcsi és kulturális hagyományok "felemelése és megtartása erősíti és gazdagítja a nemzetet, ezáltal gazdasági felemelkedésünkhöz is hozzájárul" - jelentette ki Réthelyi Miklós Keszthelyen, ahol több száz ünneplő jelent meg a Fő téren, és cserkészek sorfala és lovas huszárok tiszteletadása mellett tartották meg a megemlékezést.

Ünnepi beszédében a miniszter személyes élményeit is felidézte fel, ugyanis 1956 októberében a keszthelyi Vajda János Gimnázium negyedik osztályos tanulójaként élte át az akkori eseményeket.

Arról beszélt, hogy már két nappal a forradalom kitörése után magyar katonák vezette tankok jelentek meg Keszthely központjában. Egyre nőtt a reménytelenségből kitörni akaró tömeg és a lelkesedés, s így vonultak végig a városon, ahol ledöntötték a Vörös Hadsereg emlékművet, és összetörték az épületeken elhelyezett vörös csillagokat.

A Balatoni Múzeumból kihozták Festetics György gróf szobrát, amelyet a Fő téren a ledöntött szovjet emlékmű elé helyeztek. Saját emlékművet is állítottak, "az elesettekért és a reményért" felavatták a "fehér ember szobrát".

Réthelyi Miklós a november 4-e után kezdődött megtorlásokra úgy emlékezett, hogy abból szerencsés módon kimaradtak a gimnazisták, mert az akkori mezőgazdasági akadémia oktatóit és hallgatóit érintették leginkább a letartóztatások. "A gazdászok szenvedése váltotta meg a mi szabadságunkat", ami után évtizedekig a kádárizmus "reménytelen szürkesége", a fagyos félelem következett - fogalmazott.

(mti)