Reggeli lapszemle: többet kaphat Zuschlag

Magyar Nemzet:  Az első fokon megállapítottnál nagyobb mértékű vagyon elkobzását is indokoltnak tartaná Zuschlag János volt szocialista képviselő esetében a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség, amely ilyen tartalmú indítvánnyal fordult a Szegedi Ítélőtáblához - értesült a Magyar Nemzet.

A napilap pénteki száma ismerteti, hogy az eljárás iratait - csaknem egy mikrobusznyi dokumentumot - a vádhatóság a törvényben megszabott harminc napon belül feldolgozta és továbbította a táblabíróságnak.

A több egykori MSZP-s politikust is érintő, bűnszervezetben elkövetett csalás miatt indított eljárás másodfokú tárgyalását három hónap múlva nyithatja meg a szegedi táblabíróság - írja a napilap.
A vádat másodfokon képviselő Horányi Miklós szegedi fellebbviteli főügyész a Magyar Nemzetnek azt mondta: mindenben indokoltnak tartják az első fokon ítélkező bíróság által megállapított büntetéseket, és fenntartják azt az ítéletsúlyosbító fellebbezést, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a per kecskeméti tárgyalásának végén jelentett be.

A főügyész közölte: a másodfokú eljárásban az is indítványozzák, hogy az elsőrendű vádlottal szemben kiszabott vagyonelkobzást a tábla a korábbinál nagyobb mértékben állapítsa meg.

Népszava: Noha tavaly szeptemberben hároméves haladékot kért Magyarország az arzénnal kapcsolatos vízminőségi problémák megoldására az Európai Bizottságtól, végleges válasz eddig nem érkezett - ismerteti a pénteki Népszava.

A napilap emlékeztet, hogy az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól.

Az ivóvízminőség-javító program - amelyet 2001-ben hívtak életre az uniós érték elérését célozva - azonban végtelenül lassan halad. Emiatt tavaly szeptemberben hazánk hároméves halasztási kérelmet kért az Európai Bizottságtól. Erre - noha kiegészítő adatokat kértek és kaptak - végleges választ a mai napig nem adtak - ismerteti a lap.

Az önkormányzatok leginkább az önerő hiánya és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba. Ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából. Az önkormányzatok ezenkívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is felvehetnek. Pályázhatnak új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is.

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást. Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban - ismerteti a napilap.

(mti)