Reggeli lapszemle: titkos rendőri jelentés

Magyar Nemzet: Titkos jelentés készült az országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) fegyelmi osztályán a rendőri vezetők által 2006 szeptemberében elkövetett jogsértésekről - írja a Magyar Nemzet a keddi számában a birtokába került dokumentumra hivatkozva.

A lap szerint a 2006. november 17-én készült, és a közelmúltig titkos jelentés bűncselekmények és fegyelmi vétségek sorát tartalmazza, amelyet a rendőrség vezetői a Magyar Televízió székházának ostromakor elkövettek. A dokumentumot arra, az Ignácz István akkori Pest megyei rendőrfőkapitány vezette vizsgálóbizottság jelentésére alapozták, amely kimondta: a szakszerűtlen elöljárói intézkedések és a felszerelés hiányossága miatt vallott kudarcot a rendőrség, és sérült meg több tucat egyenruhás.

A Magyar Nemzet a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva azt írja: a dokumentum parancs iránti engedetlenség és elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekmény elkövetését, valamint fegyelemsértést valószínűsít Mittó Gábor esetében, aki a tévéostrom idején a Szabadság tér helyszíni parancsnoka volt.

Fegyelemsértés történt akkor is, amikor a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri tüntetést választási gyűlésnek minősítették és nem oszlatták fel - olvasható a Magyar Nemzetben.
A lap úgy tudja, hogy egyedül Mittó Gábor ellen indult eljárást és őt elmarasztalták.

Népszabadság: Az új Alkotmányban a kormányfőnek kellene kineveznie a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az ombudsmanokat és a legfőbb ügyészt is - nyilatkozta a Népszabadság keddi számában Boross Péter, az alkotmányozó testület tagja.

A volt MDF-es politikus azzal indokolta az elképzeléseit, hogy Sólyom László köztárasági elnök jelöltjét, Baka Andrást a képviselők csak a sokadik fordulóban választották meg legfőbb bírónak. "Indokolt tehát a kinevezési jog áthelyezése a miniszterelnökhöz" - mondta a Népszabadság újságírójának.

Boross Péter a Népszabadságnak nyilatkozva sürgeti az ügyészség kormány alá rendelését is, mert - ahogy fogalmazott - "a legfőbb ügyész úgyszólván már önálló hatalmi ág".

Az alkotmányozó testület tagja a Népszabadságnak célként a kormány, illetve a miniszterelnök akcióképességének erősítését nevezte meg. Szerinte ezt szolgálhatja az is, ha bizonyos területeken törvények helyett miniszterelnöki, illetve kormányrendeletekkel születne szabályozás.

A Népszabadság közlése szerint, ha valóra válnak a miniszterelnök más alkotmányozó tanácsadóinak az elképzelései, az új Alkotmányban már nem lesz benne a konstruktív bizalmatlansági indítvány, és a népszavazás intézményét is szűkítik.

(mti)