Őssejtügy: mindenkinek be kell tartania a szabályokat

"Mindenekelőtt fontos egyértelművé tenni hogy az őssejtkezelés és az őssejtkutatás között óriási különbség van" - áll szerdai közleményükben.

Az őssejtkezelés kapcsán felhívják a figyelmet: az - ugyanúgy, mint minden más eljárás - akkor alkalmazható, ha a módszert az ország erre hivatott orvos szakmai grémiuma a rendelkezésre álló megfelelő színvonalú klinikai vizsgálatok eredményei alapján (mérlegelve a módszer előnyeit és esetleges kedvezőtlen hatásait) elfogadta.

"Hazánkban és a világ más országaiban is jelenleg őssejtkezelés csak - súlyos vérképzőszervi betegség miatt - csontvelő transzplantáció formájában engedélyezett" - hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy emberen az eljárás minden más formája csak klinikai kutatás keretei között, az arra vonatkozó előírások betartásával történhet.

Ezek között említik, hogy a kutatás minden részletre kiterjedő, pontos, kutatásetikai bizottság által elfogadott protokolljától nem szabad eltérni, a betegnek aláírásával kell igazolnia: tudja, hogy betegségének kezelésére nem egy elfogadott kezelési módot alkalmaznak, hanem egy klinikai vizsgálatban vesz részt, a résztvevő orvosoknak pedig fel kell világosítaniuk a pácienst a módszer előnyeiről és esetleges hátrányairól.

A kardiológiai őssejtkezelés a kutatások számos kedvező eredménye ellenére sem Magyarországon, sem máshol a világban nem engedélyezett, ugyanakkor kutatások - más államokhoz hasonlóan - Magyarországon is folynak, a hazai eredményeket "számos nemzetközi tudományos közlemény fémjelzi" - áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a módszer alkalmazása olyan esetekben lehet kedvező, amikor a betegség következtében nagyszámú szívizomsejt pusztult el - például szívizom infarktust követően vagy szívelégtelenség esetén. Mint írják, jelenleg egyebek mellett csontvelőből, harántcsíkolt izmokból, szívizomból, zsírszövetből származó őssejtekkel folynak kutatások.

"Ezek mind a beteg szervezetéből származó saját őssejtek, melyek többek között azért is nagyon kedvezőek, mert nem okoznak a szervátültetésekre jellemző kilökődési reakciókat" - közlik, megemlítve, hogy embrionális őssejtekkel ma embereken vizsgálatok nem folynak.

"Az első humán vizsgálatok eredményét 2001-ben közölték, azóta szigorúan kontrollált körülmények között sok száz betegen alkalmazták a módszert, ami a rendelkezésünkre álló vizsgálati eredmények alapján biztonságosnak tűnik. Azonban számos olyan kérdés van még, amire a kardiológiai őssejt alkalmazás rutinszerű bevezetése előtt válaszolnunk kell" - írják.

Ennek elemeként említik, hogy egészen pontosan meg kell határoznunk, hogy kik azok a betegek, akiknél a módszer egyértelműen kedvező hatású, melyik az az őssejt típus, melynek az alkalmazása a legelőnyösebb, melyik az az infarktust követő időpont amikor a kezelés a leghatékonyabb, elegendő-e az őssejteket a koszorúerekbe juttatni, vagy effektívebb, ha közvetlenül a szívizomzatba adjuk őket.

(mti)