Nincs látványos MSZP-megújulás

"Abból, hogy a korábbi figurák új helyre kerülnek a sakktáblán, még nem következik automatikusan az újrakezdés, új arcot pedig keveset láthatunk" - értékelte az MSZP szombati tisztújítását Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. A politológus szerint az elnökhelyettessé választott Balogh András pártvezetésbe integrálása hasznos lehet, mivel így a szocialistáktól eddig távolabb álló "konszenzusos személy" képviselheti az MSZP-t a nyilvánosság előtt. A fiatalítási törekvés azonban csak részben érvényesült, és kérdéses, hogy az elnökség új tagjai - így Kunhalmi Ágnes és Harangozó Tamás - nemcsak epizódszereplők lesznek-e például Kovács László mellett - mondta.

Szomszéd Orsolya arra is kitért, hogy Szanyi Tibor sikeres egyéni választókerületi szereplése ellenére "magasabb posztra nem pályázhatott", a politikust még mindig az MSZP "fenegyerekének" tartják, így meg kellett elégednie az elnökségi tagsággal.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint valószínű, hogy a jelenlegi felállás csak ideiglenes, és az önkormányzati választáson várható újabb, nagyarányú vereség után ismét "a nulladik kilométerkőhöz" kerül az MSZP. Így esélyhez juthatnak azok, akik most a háttérben maradtak és kivárnak.

A szocialisták szombati kongresszusa "szinte láthatatlan maradt" a nagyközönség számára, nem hangzott el markáns, új üzenet, így önmagában az esemény nem ad lendületet a pártnak - fogalmazott a politológus, hozzátéve: a megújuláshoz hatásos akciókra, kezdeményezésekre lenne szükség.

Nem szolgált meglepetéssel az MSZP kongresszusa Filippov Gábor, a Progresszív Intézet munkatársa szerint sem. A pártelnöki tisztségre Mesterházy Attila személyében egyetlen jelölt volt, míg a feltehetően súlyos önkormányzati választási vereség előtt a háttérbe húzódtak olyan, a párton belül erős politikusok, mint Gyurcsány Ferenc és támogatói, illetve a továbbra is jelentős népszerűséggel bíró Szili Katalin - mondta. Az elemző szerint ugyanakkor az MSZP érezhetően folytatni kívánja a választási kampány elején megkezdett stratégiáját, amelynek lényege a Gyurcsány-éra örökségétől való "rugalmas elszakadás". Ennek tudható be, hogy az országos tisztségekre javarészt új személyeket választott a kongresszus, miközben a megyei elnökök túlnyomó többsége a helyén maradt - jelentette ki. Filippov Gábor kiemelte, hogy Kovács László alelnöki posztja és Puch László elnökségi tagsága nehezen értelmezhető a "radikális megújulás" jeleként, és árulkodó az is, hogy a korábbi pártvezetők közül Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Lamperth Mónika az elnökség mögötti informális tanácsadó testületben folytatja pályáját.

A személyi változásokat tekintve radikális megújulás helyett inkább "visszakanyarodásról" érdemes beszélni - fogalmazott Filippov Gábor, hozzátéve, hogy Mesterházy Attila politikai profiljától Balogh András "előhúzásán" át Szanyi Tibor elnökségi tagságáig minden jel arra utal, hogy az MSZP a Medgyessy Péter-féle szociáldemokrata vonalhoz visszatérve igyekszik kimászni eddigi történelmének egyik legmélyebb hullámvölgyéből.

A Progresszív Intézet elemzője rámutatott: noha valóban fontos, hogy a szocialisták üzeneteit új vagy "kevésbé kompromittált" arcok közvetítsék a választóknak, a személycserék inkább csak a megújulás alapját képezhetik. "A fő kérdés nem az, kik ülnek az elnökségben vagy éppen az elnöki, elnökhelyettesi székben, hanem hogy mennyiben fog változni az MSZP működése ellenzéki pártként" - mondta.

A politológus szerint ez azért fontos, mert az új Országgyűlés megalakulása óta eltelt két hónapban az MSZP-frakció tevékenységét "az erőtlenség, a koncepciótlanság és az új szerepkörhöz való alkalmazkodás nehézkessége jellemezte". Filippov Gábor hangsúlyozta, hogy bár az MSZP-vel kapcsolatban sok szó esik az ideológiai innováció szükségességéről, legalább ilyen lényeges a vonzó alternatívát kínáló ellenzékiség megalapozása, a napi politikai taktika következetessége és mindenekelőtt a párt kommunikációjának ötletesebbé, ütőképesebbé tétele.

(mti)