Még három hétig választható az árfolyamgát

Három hetük maradt a devizahiteleseknek, hogy belépjenek az árfolyamgát-konstrukcióba. Egyelőre a jogosultak harmada élt a lehetőséggel.

A devizahitelesek eredetileg tavaly decemberig, majd 2013. március 29-éig választhatták volna az árfolyamgát lehetőségét. Mivel azonban a több mint 400 ezer jogosultból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének február végi adatai szerint csak 132 ezren éltek ezzel a megoldással, a kormány lehetővé tette a határidő meghosszabbítást. Eszerint május végéig még dönthet úgy a magas törlesztőrészleteket csak nehezen fizetni tudó adós, hogy meghatározott időre kéri a devizában felvett hitel rögzítését fix árfolyamon.

Morvai Gábor, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Irodahálózat szóvivője úgy véli, aki valami miatt nem tudott élni az eddigi legkedvezőbb adósmentő lehetőséggel, a végtörlesztéssel, annak érdemes elgondolkodnia az árfolyamrögzítésen. A különböző típusú állami intézkedések különböző rétegeknek próbáltak segítséget nyújtani, a végtörlesztés elsősorban azoknak, akik mobilizálni tudtak valamekkora összeget vagy hitelfelvétellel váltották ki a devizatartozásukat, az árfolyamrögzítés pedig azoknak, akik nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, magyarázta a szóvivő.

Az árfolyamgát egyik fontos feltétele, hogy a devizahitelesnek nem lehet 90 napot meghaladó törlesztőrészlet-tartozása akkor, amikor megkötik a gyűjtőszámla hitelszerződést és megkezdődik az első rögzített törlesztés. A további feltételek, hogy az adós nem lehet pénzügyi intézmény által felkínált fizetéskönnyítés program hatálya alatt, de ebbe nem tartozik bele a futamidő-hosszabbítás. A hitelösszeg folyósításkori árfolyamon számított forintértéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot, és nem lehet folyamatban végrehajtás a jelzálogingatlanra.

A szakértő a tapasztalatok alapján úgy látja, sokan még mindig bizalmatlanok a konstrukcióval szemben, nem igazán értik, hogyan működik. Svájci frankra a rögzített árfolyam 180 forint, euróra 250 forint, japán jenre pedig 2-2,5 forint. Mindaddig, amíg valaki ebben a rendszerben részt vesz - amelynek legkésőbbi időpontja 2017. június 29. -, ezeken az árfolyamokon fogja teljesíteni a havi törlesztési kötelezettségeit, s a mindenkori aktuális árfolyam és a rögzített árfolyamok közötti különbség egy gyűjtőszámlán kerül nyilvántartásra. A gyűjtőszámlán lévő összeg törlesztését csak öt év múlva kell megkezdeni. Ezen a számlán külön nyilvántartják majd a tőke- és a kamattartozást, és abból a kamatkülönbözetet a bank és az állam átvállalja.

Morvai Gábor úgy véli, bár nem lehet megjósolni, hogyan alakulnak a következő években az árfolyamok, rosszabbul nem járnak majd az árfolyamrögzítést választók, hiszen az árfolyam-különbözet kamatrészét nem kell megfizetniük, és a havi törlesztőrészletük is jó eséllyel csökkenni fog. Morvai Gábor kiemelte: például a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlához kamatkedvezményt vehetnek igénybe, de egyébként is nagyon alacsony a gyűjtőszámla kamatozása.

Eddig a jogosultak körülbelül harmada élt a lehetőséggel, de a teljes hitelösszeg, amelyet az eddig belépők képviselnek, az egésznek már több mint a harmada, tehát jellemzően azok léptek be, akiknek nagyobb lenne a havi törlesztésük.

Egy tévéinterjúban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kijelentette: egyelőre nincs napirenden a devizahitelesek újabb megsegítése. A kormány sokfajta eszközzel próbál segíteni: 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, az árfolyamgátba a legfrissebb adatok szerint körülbelül 140 ezren jelentkeztek be, s ezen kívül arra is volt lehetőség, hogy devizáról forintra váltsák át a hitelüket az adósok. Nem szabad elfelejteni, hogy minden devizamentő akciónak költségvetési vonzata van, tette hozzá az államtitkár.

A nemzetgazdasági tárca másik államtitkára, Orbán Gábor egy szerdai konferencián megerősítette Cséfalvay Zoltán szavait. Hozzátette: elképzelhető, hogy újra meghosszabbítják az árfolyamgátra jelentkezés határidejét, de azt is hangsúlyozta: úgy látják, a jogosultak csak akkor jelentkeznének a jelenlegi, mintegy 37 százaléknál nagyobb arányban, ha nagy tájékoztatási kampány indulna a megszólításukra.