Mától kisebbségi kormánya van Magyarországnak

Miután a liberális párt múlt vasárnapi küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a szabad demokraták nem vállalnak tovább szerepet a kormányban, mától csak az MSZP alkotja a kabinetet, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kabinetet támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.

Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben. Ugyanakkor a független képviselőként az Országgyűlésbe jutott Gyenesei István a jövőben önkormányzati miniszter lesz, ami eggyel több szavazatot jelent a kormányoldalon, igaz, a többséghez ez sem elégséges.

Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.

Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a - korábban kisgazdapárti - független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg.
A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

(mti)