Magyar Gárda-per: májusban folytatódik

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve, döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényre alapoz. Kitér arra is, hogy az egyesületbe történő "besorozás" nem egyeztethető össze az önkéntesség elvével.

Megállapításuk szerint a Magyar Gárda december 9-én, a tatárszentgyörgyi rendezvényével "olyan állomáshoz érkezett, amely a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen", a gárda az alapszabályában rendelkező célokkal ellentétesen működő mozgalom, ami nem választható el az egyesülettől.

Az ügyészség szerint ezáltal az egyesület nem hagyományőrző, hanem működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: a keresetnek három nagy tévedése van: az, hogy a mozgalom és az egyesület nem választható szét, hogy a tatárszentgyörgyi rendezvény az egyesület rendezvénye volt, illetve hogy az egyesület alkalmas lenne mások jogainak és szabadságának megsértésére.

A kulturális hagyományőrzésre példaként említette, hogy több közös programot szervezett az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, így középiskolai történelemversenyre is felhívással éltek. A tatárszentgyörgyi rendezvénynek nem volt jogi értelemben szervezője a Magyar Gárda egyesülete, azt egy magánszemély jelentett be az illetékes rendőrkapitányságon.

Az ügyvéd szerint a rendezvényen felszólalók éltek a demokratikus jogállamban biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, véleményt fogalmaztak meg és nyíltsággal szóltak a vidék közbiztonságáról. Hozzátette: létező jelenségként utaltak arra, hogy sajnálatos módon az adatok szerint a cigányság körében az átlagot meghaladó a bűnelkövetés.

Az ügyészség képviselője válaszában arról beszélt, hogy az egyesülési jog határait egyértelműen meghatározza, hogy a jog gyakorlása mások jogait nem sértheti, a gárda pedig a cigányságot egyértelműen negatív színben tüntette fel. Szólt arról is, hogy a mozgalmat az egyesület alapítói hozták létre, vagyis e kettő nem szétválasztható.

Hozzátette: a gárda honlapján az egyesület bankszámlaszámát tüntették fel.
Az ügyészség képviselője közölte: nem "hirtelen felindulásból" döntöttek a megszüntetést szorgalmazó kereset benyújtásáról.

Ezt megelőzően törvényességi felügyeleti eljárásban felszólalást tettek, amelyben eltiltották a további jogsértéstől az egyesületet. Mivel ennek nem tett eleget, ezért döntöttek a kereset benyújtása mellett. Szólt arról is, hogy a kereset nem csak a Tatárszentgyörgyön történtekre alapul, hanem az egyesület tevékenységének egészét vizsgálja.

Az alperesi és felperesi felszólalásokat követően a tárgyaláson levetítettek két, a tatárszentgyörgyi rendezvényen készült videofelvételt, amelyeken felszólalásokat rögzítettek.

A tárgyaláson megjelent többek között Für Lajos volt honvédelmi miniszter, akit az egyenruhás gárdisták tapssal üdvözöltek a bíróság épületében. A teremben mintegy 25 egyenruhás gárdista kísérte figyelemmel a pert.

A per különösen nagy érdeklődést váltott ki. Csak azokat engedték be a tárgyalóterembe, akik befértek. Habár a sajtó munkatársait engedték volna előre, az ajtóban egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg, kik azok, akik bemehetnek a tárgyalóterembe.

A bíróság épülete előtt mintegy száz egyenruhás gárdista és szimpatizáns várakozott a szakadó esőben, őket mintegy kéttucatnyi egyenruhás rendőr figyelte.

A Fővárosi Bíróság főbejáratát a rendőrség fémkordonokkal zárta le, s a tárgyalás végéig az épületen kívül a rendőrök többször igazoltatták az épületbe bejutni szándékozó gárdistákat, velük szimpatizáló fekete ruhás, bakancsos, bomberdzsekis férfiakat.

(mti)