Lázár fogást keres az Ab döntésén

A kormánypárti képviselőcsoport vezetője az alaptörvényt három ponton változtatná meg. Egyrészt azt a passzust, amely kimondja, nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, kiegészítené a járulékokkal.

Másrészt rögzítené, hogy nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg.

Lázár János az általános indoklásban ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Ab széleskörű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált - véli, hozzátéve, hogy "a javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt".

Harmadrészt kimondaná az alaptörvényben, hogy "a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg". Ezzel - mint az a részletes indoklásban olvasható - az alaptörvény meghatározza az elvonás legmagasabb mértékét. (Jelenleg úgy szól az alkotmány, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.) A változtatás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a Fidesz frakcióvezetője úgy módosítaná, hogy annak első paragrafusát kiegészítené azzal a mondattal - hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához -, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, rendelkezéseit pedig a folyamatban lépő eljárásokban is alkalmazni kellene.

Lázár János kedden benyújtott harmadik javaslata a júliusban elfogadott, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag 98 százalékos különadót érintő részének megváltoztatása. A törvénymódosítás lényegében változatlanul hagyná az elfogadott jogszabályt, csak a dátumokat cseréli le. Ennek értelmében a magánszemélynek a különadó még megfizetendő összegét 2011. március 1. napjáig kellene megfizetnie. A törvény 2010. december 30-án lépne hatályba, rendelkezéseit pedig a 2010. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kellene alkalmazni.

Az Ab kedden nyilvánította alkotmányellenesnek, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.

(mti)