Lapszemle: Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava

Népszabadság: Szili veszített népszerűségéből

Az SZDSZ elnöke leszálló ágban van, a nyár közepe óta 8 ponttal csökkent a rokonszenvmutatója. A mostani visszaesés alapvetően a szocialista párt szimpatizánsainak tudható be, körükben az elmúlt egy hónapban 9 ponttal lett alacsonyabb az indexe (45 helyett 36 pont). A szabad demokraták körében 46 pontos, de ezzel csupán az ő rangsoruk közepén helyezkedik el - olvasható a lapban.

Szili Katalin megítélése a megelőző hónapokban lényegében változatlan volt, októberről novemberre azonban valamelyest kedvezőtlenebb lett. Mind az MSZP, mind a Fidesz támogatói körében 6-6 pontot esett vissza, a bizonytalan választópolgárok körében pedig egy kicsivel (2 ponttal) emelkedett az indexe.

A visszaesés ellenére a házelnök továbbra is - Gyurcsány Ferencet követően - a második legkedveltebb politikus a szocialista párt támogatói között. Relatíve jók a pozíciói a Fidesz táborában is, Fodor Gáborral és Göncz Kingával együtt az általuk alkotott lista közepe táján helyezkedik el.

Szilivel azonos (44-es) pontszámmal található az élvonalban Orbán Viktor. A Fidesz elnöke rendkívüli módon megosztja a közvéleményt. Pártjának támogatói rokonszenvvel viseltetnek iránta (76 pont), de a többi politikai csoportban egyértelműen negatívak a vele kapcsolatos vélemények. Ezen belül viszonylagosan kedvezően minősítik őt a pártválasztásukban bizonytalanok, bár a tőlük kapott 36 pont is a negatív tartományban helyezkedik el. Az MDF hívei még kritikusabbak (26 pont), az MSZP-sek és az SZDSZ-esek ítélete pedig kifejezetten elutasító (18-19 pont).

A korábbinál jelentősebb előnyre tett szert a köztársasági elnök a ranglistán, s személyében öt hónap elteltével újra van 50 pontot elérő politikus. Sólyom László az elmúlt két hónapban konszenzusosabb politikusnak mutatkozott a közvélemény szemében, mint korábban. A nyáron rendszerint 25-30 pont közötti eltérések voltak a leginkább kedvező és kedvezőtlen minősítések között, most ez a különbség 16 pontos (MSZP-sek: 44 pont, fideszesek 60 pont).

Továbbra is jók Dávid Ibolya pozíciói. Azon kevés politikus közé tartozik, akinek az utóbbi fél évben viszonylag egyenletes volt a megítélése, nem veszített renoméjából. Mérsékelten megosztó személyiség, amit az MSZP táborában szerzett 53 és a Fidesz támogatóitól kapott 42 pont fejez ki. A pártpolitikusok majd mindegyikének értékelésében ennél sokkal nagyobb, rendszerint 30 pont fölötti eltérések vannak.

Az adatfelvétel ideje: 2007. november 16-25. A megkérdezettek száma: 1500 fő, ők együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

Nészava: Kedden kiderül, kiket jelöl Sólyom ombudsmanoknak

Kedden jelenti be Sólyom László köztársasági elnök, hogy kit jelöl adatvédelmi és zöld ombudsmannak - írta hétfőn a Népszava, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjére hivatkozva. Kumin Ferenc a lappal közölte, az államfő szerdán aláírta az ombudsmani törvény módosítását. Az államfő ezúttal sem egyeztet a pártokkal a jelöltekről.

Sólyom László köztársasági elnök kedden a parlamenti pártok frakcióvezetőit a Sándor-palotába hívja, és megnevezi jelöltjét az adatvédelmi és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztjára - mondta a Népszavának a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője

Magyar Nemzet: Harckészültségben a koszovói misszió

„Feszült nyugalom." A NATO-hírszerzők értékelése szerint ez lesz a jellemző az elkövetkezendő hónapban Koszovóban, amely gyakorlatilag „fű alatti" harckészültséget jelent a szövetség alakulatainál. Ennek megfelelően a magyar katonai missziónál is magasabb fokú készültséget rendeltek el Pecben.

Magasabb fokú készültséget rendeltek el a Magyar Honvédség koszovói missziójánál a napokban, december közepéig azonban ennek nem lehetnek látványos nyomai - tudta meg lapunk. December 10-én lejár ugyanis a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalások határideje az albán többségű tartomány státusáról. Mivel az ENSZ szerbek és koszovói albánok közti közvetítési kísérletei megbuktak (az előbbiek legfeljebb egy viszonylagos autonómiába egyeznének bele, az utóbbiak viszont ragaszkodnak a teljes függetlenséghez a nemzetközi szervezetek ellenőrzésével), a NATO- hírszerzők értékelése szerint „a feszült nyugalom" állapota lesz jellemző a térségben egészen az ortodox karácsonyig, január 7-ig.

Ebben az időszakban tehát úgy kell a NATO alakulatainak felkészülniük a legrosszabbra (az etnikai villongásoktól a háborús konfliktusig), hogy eközben nem lehetnek feltűnő megnyilvánulásai a harckészültségnek, de valahogy mégis demonstrálni kell azt az erőt, amely képes a béke fenntartására.

Arról nincs információnk, hogy a magyar misszió miként felel meg ennek az elvárásnak. A koszovói Pecben tartózkodó katonák táborában mindenesetre sűrűbbek a hadgyakorlatok, megerősítették az objektumvédelmet, és egy időre szigorítják a szabadságolási rendet is.

A HM-től szerettük volna megtudni, hogy pontosan miből áll a készültség a „feszült nyugalom" időszakára, de a tárca szóvivőjének nem állt módjában konkrét válaszokat adni az erre vonatkozó kérdéseinkre.

Bocskai István ugyanakkor nem cáfolta a magasabb készültség elrendelését alakulatainknál.

A szóvivő a felvetéseinkre anynyit közölt: a NATO arra vállalt kötelezettséget, hogy Koszovó békéjét megőrzi, ezt a tagországok a noorwijki védelmi miniszteri értekezleten is megerősítették. A magyar kontingens ebben a békemegőrző feladatban vállalt szerepet a NATO koszovói műveleti parancsnokságának alárendeltségében. A magyar katonák rendelkeznek minden szükséges felszereléssel és felkészültséggel feladataik ellátásához.

A Magyar Honvédség szakértők szerint „késélen táncol" a koszovói térségben, különös tekintettel arra, hogy a szerb hadseregbe nemrég ismét behívták a vajdasági magyarokat. A csaknem ötszáz fős magyar missziónak ehhez képest éppen az lesz a feladata, hogy az Észak-Szerbiába vagy Koszovszka Mitrovicába esetlegesen elmenekülő szórványszerbeket megvédjék az ellenük irányuló atrocitásoktól. Más alakulatok mellett a magyar katonáknak kell megakadályozniuk az etnikai tisztogatások egyik jellemző formáját, az ortodox templomok felgyújtását is.

Amennyiben ez nem sikerül, a magyarok könnyen bűnbakká válhatnak Szerbia szemében, és ez beláthatatlan következményekkel járhat a vajdasági magyarokra nézve.

Információink szerint a NATO annyira biztosra veszi egy konfliktus kirobbanását, hogy hamarosan a szövetség műveleti parancsnoka lehívja a hadműveleti tartalék zászlóaljat Németországból. Feltehetőleg ennek köszönhetők a koszovói német misszió félelmei, amelyről a Die Welt című konzervatív napilapban számolt be a napokban. Stefanie Bolzen cikkében azt írja: a Bundeswehr harcra kész egy koszovói háborúban.

(mti)