Kövér: 1400 ügyből kevesebb mint tíz jutott el a bíróságra

A 2010-es kormányváltás után 1400 elszámoltatási ügyben indítottak vizsgálatot kormányzati szervek, ebből kevesebb mint tíz jutott el a bírósági szakig, és mindössze néhány tucat embert vádoltak meg valamilyen visszaéléssel - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban szerdán Karcagon.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett kerekasztal-beszélgetés sajtótájékoztatóján Kövér László úgy fogalmazott: a kormány csak addig tudott felelősséget vállalni ezekért az ügyekért, amíg a kormányzati szervek "kezében voltak", amikor azok átkerültek az ügyészséghez és a bírósághoz, "azok az ítéletek születtek, amelyek születtek".

A házelnök a két szám közötti óriási különbséget azzal magyarázta, hogy az ügyek egy részében a vizsgálatot végző szervezetek nem találtak jogsértésre utaló jeleket, más esetekben eltűntek a bizonyítékok, míg a harmadik hátráltató tényező az volt, hogy - mint mondta - néha nehéz jogilag meghatározni azt a cselekményt, amelyet a köznapi ember tisztességtelennek gondol.

A igazságot kereső közvélemény számára emiatt az igazságszolgáltatás nem működik túl hatékonyan, de ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy 1990-ben azt érintette legkevésbé a rendszerváltozás - fogalmazott Kövér László.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a devizahitelesek problémájával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki megnézi az elmúlt 25 év történetét, akkor láthatja, melyek voltak azok a kormányok, amelyek a bankokat akarták konszolidálni, és kik azok, akik az adósokat. A legutóbbi bankkonszolidáció a Gyurcsány-Bajnai korszakban történt, amikor a felvett IMF-hitel egy részét rögtön két kereskedelmi bank kapta meg, a mostani kormány pedig végtörlesztéssel, árfolyamgáttal, eszközkezelővel és ócsai lakóparkkal próbál a bajba jutottakon segíteni - tette hozzá.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta: intézetük legutóbbi januári, ezer fős közvélemény-kutatása alapján 68 százalékos választási részvétel mellett a Fidesz-KDNP a szavazatok 46 százalékát mondhatná magáénak, és ezzel egy erős parlamenti többséget szerezhetne. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy a kormánypártok mobilizálják a szavazóikat, a szimpatizánsok ne érezzék, hogy ez a választás tét nélküli, lefutott küzdelem - jegyezte meg.

A beszélgetést vezető Lanczendorfer Erzsébet, a győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy ezek a kerekasztal-beszélgetések már 18 éve folynak, és véleménye szerint népszerűsége annak tudható be, hogy bátran az igazságot keresik, és "nem rébuszokban beszélnek".

Képünkön: Lanczendorfer Erzsébet kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének tiszteletbeli elnöke felszólal a KÉSZ Döntsünk a jövőnkről: Mégse engedj Uram félúton megállni! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén Karcagon 2014. február 12-én. Mellette Kövér László, az Országgyűlés elnöke (jobbra) Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (a bal szélen) és Fodor Csaba politológus, a Nézőpont Intézet munkatársa.

MTI - Fotó: Czeglédi Zsolt