Kóka a legfőbb ügyészt interpellálja rádió-ügyben

Az interpelláció szövegét az SZDSZ frakcióvezetője saját honlapján hozta nyilvánosságra.

"Az ügyészségi sajtófigyelés hivatalból nem tartalmazza a Rádió-gate-tel kapcsolatos cikkeket?" - című interpellációban a politikus emlékeztet arra, hogy az ORTT legutóbbi, a Sláger és a Danubius rádiók által jelenleg használt frekvenciákra kiírt pályázatának eredményhirdetése nyomán november 9-én két nemzetközi üzleti lapban, a The Economistban és a Financial Timesban az egyik korábbi pályázó olyan nyilatkozata jelent meg, amely a közélet tisztasága elleni bűncselekményre utal.

Emlékeztet arra, hogy a nyilatkozat szerint az egyik párt nevében megkeresték az egyik pályázót és arra kérték, hogy a pályázat elnyerése érdekében adja át cége tulajdonrésze felét és biztosítsa a párt számára a hírigazgató kinevezésének jogát.

Kóka János kitér arra is, hogy a Sláger Rádiót tulajdonló cég nemzetközi alelnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában november 9-én, hétfőn reggel megerősítette a Financial Timesban megjelent nyilatkozatát, miszerint a frekvenciapályázat előtt megkereste őket az egyik politikai párt, és alkut ajánlott nekik a támogatásért cserébe. Az alku részleteit és azt, hogy melyik párt volt ez, egyelőre nem árulta el.

A frakcióvezető azt a következtetést vonja le, hogy ezek a nyilatkozatok felvetik a befolyással üzérkedés, de akár a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve más, a közélet tisztasága elleni bűncselekmény gyanúját is.

A politikus szerint "a nemzetközi botrány nyilvánvalóan árt Magyarország hírnevének, elriasztja a befektetőket, komoly gazdasági hatással járhat". Hozzáteszi, hogy ha valóban úgy történt, ahogyan a nyilatkozó elmondta, aki az állítását hajlandó bíróság előtt is megismételni, az nem maradhat jogi következmények nélkül.

Kóka János az interpellációban úgy fogalmaz: "ismerjük Legfőbb Ügyész úr sajátos jogértelmezését a hivatalból való eljárás kötelezettségével kapcsolatban", ezzel szemben a magyar Alkotmány és az ügyészségi törvény mégis csak azt mondja ki, hogy az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket, törvénysértés esetén pedig - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

Véleménye szerint egy ország legfőbb ügyésze ilyen országos horderejű, a közélet tisztaságát ilyen szinten veszélyeztető ügyben nem várhat arra, hogy "hátha valamelyik helyi rendőr beköszönt az érintettekhez, mert véletlenül hallotta a rádióadást".

Kijelenti, hogy az ügyész az ügyészségi törvény szerint üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket, és köteles intézkedni akkor is, ha más szerv a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

Mindezek alapján felteszi a kérdést: szükséges-e még további figyelemfelhívás ahhoz, hogy úgy tekinthessék, az ügyészség tudomására jutott a bűncselekmény gyanúja?
Megkérdezi azt is, hogy a legfőbb ügyész álláspontja szerint - ha a rádióban elhangzottak valósak - megvalósult-e bűncselekmény, és ha igen, milyen. Kóka János arra is kíváncsi, hogy Kovács Tamás indít-e hivatalból eljárást az ügyben.

(mti)