Kétnyelvűek a kisebbségi szavazólapok

A települési kisebbségi választáson több olyan szabály is van, ami jelentősen eltér az önkormányzati választástól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

A települési kisebbségi választáson csak azok szavazhatnak, akik július 15-ig felvetették magukat a kisebbségi választói jegyzékre. A választáson csak jelölőszervezetek indíthatnak jelölteket, függetlenek indulására nincs lehetőség. A jelölőszervezeteket és a jelölteket a helyi választási bizottságnál kell bejelenteni, és lehet kérni, hogy a jelölőszervezet illetve jelölt nevét kisebbségi nyelven is feltüntessék a szavazólapon.

A választás megtartásának feltétele, hogy legalább négy jelölt induljon a települési kisebbségi választáson. Ha nincs jelölt, vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad, és már csak a következő általános választáskor van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására.

Amennyiben a választás megtartható, úgy a kisebbségi jegyzéken szereplő választópolgárok a kisebbségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi kisebbségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján. (Újabb szavazókört akkor alakítanak ki, ha a kisebbségi választói jegyzéken illetve jegyzékeken szereplő választópolgárok száma 1.200 felett van.)

A voksoláshoz kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben vannak.

A szavazólapot két nyelven (magyarul és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét pedig kizárólag a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a "szavazólap" megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén.

A Magyarországon elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán, vagyis a nyomdának például olyan különleges betűket is elő kell tudnia állítani, mint amiket például az örmények használnak.

A választás során a választópolgár legfeljebb négy jelöltre szavazhat és a négy legtöbb szavazatot kapott jelölt szerez mandátumot (szavazategyenlőség esetén sorsolással állapítják meg, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül ki szerez mandátumot, de szavazatot nem szerző jelölt nem nyerhet mandátumot).

(mti)