Karvezetői konferencia - pécsi nyitó elődással

2008. március 08. szombat 10:21

Megkezdődött pénteken a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a KÓTA négynapos konferenciája és továbbképzése Budapesten. A rendezvény témája - a Reneszánsz Évhez kapcsolódva - a reneszánsz kórusmuzsika - írja az MTI.

A KÓTA elnöke, Kollár Éva köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a reneszánsz korban, Zsigmond és Mátyás király humanista udvara, illetve Magyarország az európai szellemi-művészeti élet egyik jelentős központja volt, páratlanul gazdag egyházi és világi zenei élettel.

Utalva arra, hogy a polifónia, vagyis a többszólamúság a reneszánsz zenében vált széles körben elterjedté, felidézte: Kodály Zoltán 1960-ban Nagy-Britanniában járva vizsgálta a többszólamú angol vokális zenét. Úgy látta, hogy a polifónia és a társadalmi szolidaritás között összefüggés mutatható ki.

Az MTI szerint a reneszánsz világi kórusmuzsikáról szóló nyitó előadásán Jobbágy Valér, az Európa-szerte ismert karnagy, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának docense arra mutatott rá, hogy a polifónia először Itáliában alakult ki, elsősorban a nyelvi közeg miatt. A liturgikus zene sokáig az egyszólamúság hagyományát őrizte, a himnuszok és magnificatok például egészen ortodox módon. A világi muzsika, és később az egyházi zene többszólamúsága a reneszánszban egyaránt kiteljesedett.

A konzervatív egyházi körök ezt kifogásolták, ez a konfliktus erősödött föl Giovanni Pierluigi da Palestrina, a legnagyobb reneszánsz zeneszerző idejében. Hogy miként, arról szól a Budapesti Tavaszi Fesztiválon bemutatandó Hans Pfitzner-opera - mutatott rá Jobbágy Valér, hozzátéve, hogy a polifon madrigálok történeti szempontból azért fontosak, mert az itáliai népies muzsika jelenik meg a műzenei formában, és majd ezekből nő ki az opera műfaja.

Egyre fontosabbá válik a szöveg minősége, Plautus és Szophoklész drámáihoz születik kísérőzene, megzenésített Petrarca-szonettek keletkeznek, bár a versek gyakran frivolak - jegyezte meg a karnagy az MTI szerint.

A színházon kívül a piacterek élete, valamint a karneválok és más népünnepélyek is elképzelhetetlenek lettek volna a korban zene nélkül. A zenészek pedig nem alkothattak volna olyan művelt, hangszeren játszó, zeneműveket alkotó arisztokrata pártfogók nélkül, mint például Gonzaga herceg hitvese, a reneszánsz first ladyjeként aposztrofált Isabelle d,Este és Il Magnifico, azaz Lorenzo Medici - fűzte hozzá Jobbágy Valér.

(mti)