Gyurcsány az egészségügyről

2007. december 01. szombat 12:47

Gyurcsány az egészségügyről
A mai magyar egészségügyi rendszerre ugyanaz jellemző, mint a szocializmus hiánygazdaságára - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök A reformok szerkezete és társadalmi hatásai című konferencián szombaton Budapesten. A Fidesz szerint az nem nevezhető reformnak, ha az emberek "átverésével, felhatalmazás nélkül" vizitdíjat és kórházi napidíjat szednek, valamint három év alatt 250 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból.

Szakítani kell az egészségügyben azzal a működési renddel, ami az ötvenes évek nyomait is magán viseli és túlélte a rendszerváltást - hangsúlyozta a kormányfő a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a Károlyi-Csekonics rezidencián.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: az egészségügyi reform lényege, hogy a beteg mint vevő kerüljön a középpontba, s meg kell szüntetni az ingyenesség illúzióját a rendszerben. Mint mondta, az 1950-es évekből örökölt egészségügyi rendszer nem a betegekről szól, hanem az egészségügyi intézményről, az ott dolgozókról, nem a vevők, hanem az eladók igényei diktálják a piacot.

A miniszterelnök, akinek egészségüggyel kapcsolatos szavait többször is taps fogadta, úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy törje össze kezét-lábát mindenki, aki bennünket kiszolgál, és féljen attól, ha elégedetlenek vagyunk vele, akkor holnap nem tőle fogjuk megvásárolni a szolgáltatást.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, ennek egyik feltétele, megszüntetni az ingyenesség illúzióját. Ez az elosztás a szocialista jegyrendszerre hasonlít, amikor az elosztásban érdekelt elitek összekacsintanak, vagyis "a főorvos úr segíti a professzor urat".

A vizitdíj és a kórházi napidíj nemcsak a pénzről szól, hanem arról, hogy a beteg a vevő - hangoztatta. A miniszterelnök szerint a parlament meg fogja szavazni az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat.

Ha az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elfogadják, akkor lezárul a kiigazítás első, legnehezebb szakasza - vélekedett.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a 2000 és 2006 közötti elhibázott volt a gazdaságpolitika. Nem lehet őszintén kritizálni ezt az időszakot, ugyanakkor ma amellett érvelni, ne csináljunk semmit - fűzte hozzá. Úgy vélte, ez egy mély politikai társadalmi hazugság lenne.

A politikus arról is beszélt, hogy a magyar reformfolyamatnak három jellemzője adja sajátosságát. Ez a három jellemző: a felülről vezéreltség, továbbá az, hogy mintáit a világgazdasági fejlődés legdinamikusabb centrumaiból hozza, illetve, hogy rövid távon a reformok és a költségvetési kiigazítás összekapcsolódnak - fejtette ki a politikus.

Mint mondta, ez utóbbi jellemző önmagában is megalapozza azt a vádat, hogy nem reformokról, hanem megszorításokról van szó.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformok lényege a társadalmi kultúra- és attitűdváltás, a polgárosodás felgyorsításának szándéka. Szavai szerint a globális versenyképesség alapja a nyitott társadalmi kultúra és attitűd. Példaként az Egyesült Államokat és Dániát említette.

Az MSZP elnöke azt mondta, Magyarországon a jobboldali pártok szívesen hivatkoznak Széchenyi Istvánra.

"Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi mintáit Nagy-Britanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron keresi. Széchenyi nem kiegyezni akar a kor köznemességével, nem megkívánja hosszabbítani Werbőczy világának előjogait, hanem azt mondja, Magyarország tessék átalakulni" - fogalmazott.

Hozzátette, Széchenyi végül beleőrült ebbe a küldetésbe, mert nem sok támogatóra talált, s az utóbbi a mostani kormányra is igaz.

(mti)