Gyurcsány az egészségügyről
2007. december 01. szombat 12:47

Szakítani kell az egészségügyben azzal a működési renddel, ami az ötvenes évek nyomait is magán viseli és túlélte a rendszerváltást - hangsúlyozta a kormányfő a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a Károlyi-Csekonics rezidencián.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: az egészségügyi reform lényege, hogy a beteg mint vevő kerüljön a középpontba, s meg kell szüntetni az ingyenesség illúzióját a rendszerben. Mint mondta, az 1950-es évekből örökölt egészségügyi rendszer nem a betegekről szól, hanem az egészségügyi intézményről, az ott dolgozókról, nem a vevők, hanem az eladók igényei diktálják a piacot.
A miniszterelnök, akinek egészségüggyel kapcsolatos szavait többször is taps fogadta, úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy törje össze kezét-lábát mindenki, aki bennünket kiszolgál, és féljen attól, ha elégedetlenek vagyunk vele, akkor holnap nem tőle fogjuk megvásárolni a szolgáltatást.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, ennek egyik feltétele, megszüntetni az ingyenesség illúzióját. Ez az elosztás a szocialista jegyrendszerre hasonlít, amikor az elosztásban érdekelt elitek összekacsintanak, vagyis "a főorvos úr segíti a professzor urat".
A vizitdíj és a kórházi napidíj nemcsak a pénzről szól, hanem arról, hogy a beteg a vevő - hangoztatta. A miniszterelnök szerint a parlament meg fogja szavazni az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat.
Ha az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elfogadják, akkor lezárul a kiigazítás első, legnehezebb szakasza - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a 2000 és 2006 közötti elhibázott volt a gazdaságpolitika. Nem lehet őszintén kritizálni ezt az időszakot, ugyanakkor ma amellett érvelni, ne csináljunk semmit - fűzte hozzá. Úgy vélte, ez egy mély politikai társadalmi hazugság lenne.
A politikus arról is beszélt, hogy a magyar reformfolyamatnak három jellemzője adja sajátosságát. Ez a három jellemző: a felülről vezéreltség, továbbá az, hogy mintáit a világgazdasági fejlődés legdinamikusabb centrumaiból hozza, illetve, hogy rövid távon a reformok és a költségvetési kiigazítás összekapcsolódnak - fejtette ki a politikus.
Mint mondta, ez utóbbi jellemző önmagában is megalapozza azt a vádat, hogy nem reformokról, hanem megszorításokról van szó.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformok lényege a társadalmi kultúra- és attitűdváltás, a polgárosodás felgyorsításának szándéka. Szavai szerint a globális versenyképesség alapja a nyitott társadalmi kultúra és attitűd. Példaként az Egyesült Államokat és Dániát említette.
Az MSZP elnöke azt mondta, Magyarországon a jobboldali pártok szívesen hivatkoznak Széchenyi Istvánra.
"Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi mintáit Nagy-Britanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron keresi. Széchenyi nem kiegyezni akar a kor köznemességével, nem megkívánja hosszabbítani Werbőczy világának előjogait, hanem azt mondja, Magyarország tessék átalakulni" - fogalmazott.
Hozzátette, Széchenyi végül beleőrült ebbe a küldetésbe, mert nem sok támogatóra talált, s az utóbbi a mostani kormányra is igaz.
(mti)
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Sztrájkba lépnek a pécsi buszsofőrök,...
- Szenzációs bejelentés: világhírű klub...
- Tizenhárom új bemutatóval készül az...
- Lerobbant munkagép miatt áll a...
- Mi lesz veled, uránvárosi piac? A...
- Tragédiával indul a hét: gázolt a...
- Megjöttek a friss adatok, ennyit...
- Valóság lehet az álom: egy új klinika...
- Pécsi Arcok - Heckenberger Iván:...
- Autóval szexelt egy idióta Pécsett, a...