Gulyás: szándékos emberölésért életfogytiglan is járhat

Rögzíthetik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az ilyen tettek elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatban, az indítvány fideszes előterjesztője, Gulyás Gergely ugyanis támogatja az erre vonatkozó bizottsági módosító indítványt.

A Fidesz az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Gulyás Gergely csütörtökön elmondta: a jogalkalmazás segítése érdekében rögzítenék a büntetési tételek mértéket az elkövetéskor hatályos jog alapján, figyelemmel ugyanakkor arra a büntetőjogi alapelvre is, hogy súlyosabb büntetés nem szabható ki a jelenleg lehetséges szankcióknál. (Korábban csak annyi szerepelt az indítványban, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani.)

Így - ahogyan azt az emberi jogi bizottság módosító indítványa tartalmazza - szándékos emberölés esetében akár tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetne a büntetés. Hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés lenne a büntetése a kínzásnak, az embertelen bánásmódnak, a nagy fájdalom szándékos előidézésének és a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet elkövetésének.

Annak, aki a hadifoglyokat, védett személyeket az ellenséges hatalom fegyveres erőiben szolgálatra kényszerítette, vagy megfosztotta őket attól a joguktól, hogy szabályos és pártatlan eljárás alapján ítéljenek felettük, továbbá a törvénytelen elhurcolásnak, áthelyezésnek, visszatartásnak és a túszszedésnek hat hónaptól három évig - a sértett halála esetén öt évig - terjedő szabadságvesztés lenne a büntetése.

Gulyás Gergely elmondta, mindemellett abban is módosulna az eredeti javaslat, hogy a genfi egyezményeket is tartalmazná, mégpedig azért, hogy így az összes, az el nem évülő bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi egyezmény egységesen szerepeljen egy jogszabályban.

Gulyás Gergely október közepén terjesztette a Ház elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslatát, amely szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre a büntető törvénykönyv elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni.

Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely korábbi szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.

A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.

(mti)