Cél a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása

A második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika közvetlenebb célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása, amellyel kimondtuk azt is, hogy a két világháború közötti revíziós nemzetpolitikával szemben, a realitásoknak megfelelően, alkalmazkodni kívánunk a fennálló geopolitikai rendhez, tiszteletben akarjuk tartani a határokat - jelentette ki Kövér László a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján kedden Gyöngyösön. 

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti.

Az elmúlt 25 évben regnáló kormányok felerészben fontosnak tekintette ezt, másik fele azonban minimum negligálta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott - mondta a politikus.

Véleménye szerint a mélypontot Gyurcsány Ferenc jelentette, aki a "nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg", ami pedig azóta is továbbél a baloldalon.
"Ma már, tíz év távlatából azt látjuk: mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere" - fogalmazott Kövér László. E karakter alapján szerinte a nemzetállamok, s bennük a nemzetek a haladás útján robogó gőzmozdony elől, amelyen 1917 után vörös csillag, most pedig kék meg szivárványszínű embléma szerepel, eltávolítandók.

A házelnök megítélése alapján két nagy erőcsoport küzd egymással. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika áll, a másik oldalon pedig azok állnak, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie.
„Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet" - jelentette ki Kövér László.
Úgy fogalmazott, nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-i népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni - tette hozzá.

Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikáját a gyakorlatba való átültetése. Az egységesülő magyar nemzet előtt ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti - fűzte hozzá.
Szavai szerint mindez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon meg legalább egy-két cikluson keresztül. Ha a magyar társadalom elitje nem tud egységes lenni az alapvető kérdésekben, nincs esélyünk a megmaradásra - mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy a biológiai megmaradás nem elsősorban anyagi kérdés, nem azon múlik, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok, hiszen a leggazdagabb, legfejlettebb nyugati országokban is fogy a népesség.
Fontos az is, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A demográfiai kérdések azonban fejben dőlnek el, ahhoz pedig, hogy mi van az emberek fejében, a pedagógusoknak van a legtöbb közük - húzta alá Kövér László.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása, boldogulása szülőföldjén oktatási, kulturális és anyanyelvi kérdés is. Ezt a mai magyar nemzetpolitika különböző támogatásokkal, programokkal igyekszik segíteni.
Azt mondta: értelmiség nélküli csonka nemzetnek nehezebb a túlélés, ezért erősíteni kell a határon túl intézményeket, amelyek közül nagyon sokat a magyar állam tart fenn. A programokra, intézmények finanszírozására évente több mint tízmilliárd forintot fordít a magyar állam.

Pánczél Károly arról is beszélt, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat „kegyelmi állapot" jellemzi, ugyanakkor több szomszédos ország esetében mélypontról lehet beszélni a nemzetpolitikát tekintve.
Közlése szerint mélypont jellemzi a magyar-szlovák és a magyar-román kapcsolatokat. Miközben a gazdasági kapcsolatok virágoznak ezen országokkal, ez az „átfedés" nem jelentkezik a nemzetpolitikában. A körülmények a Kárpátalján a legrosszabbak, míg a legjobb helyzet az uniós csatlakozásra váró Szerbiában van, ahol a Délvidéken „kvázi autonómiáról" lehet beszélni.

A hétfőn kezdődött, péntekig tartó találkozón egyebek mellett szó lesz az egyetemes magyar tanterv kárpátaljai munkálatairól, az erdélyi magyar irodalomról, a vidékfejlesztési stratégia oktatást érintő kérdéseiről is.

MTI - Fotó: Vajda János