Bemutatták Kármán Irén magyar maffiás filmjét

Kármán Irén a filmbemutató után az MTI-nek elmondta, akart egy rendszerváltás utáni társadalmi, gazdasági aktualitásokkal foglalkozó filmet készíteni. Az olajügy ilyen volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyről "semmit nem lehet tudni, csak anekdoták keringenek, a konkrét dolgok a jelentésekben vannak, de ebből sok dolog ki van takarva".

Az újságírónő botrányosnak nevezte, hogy az ősszel felállított olajbizottság aktáit "kihúzásokkal" tették fel az internetre. Ugyanakkor hangsúlyozta, az iktatószámok alapján lehet pert indítani. Egy neve elhallgatását kérő koronatanút idézve azt mondta, hogy minden magyarországi szervezett bűnözés alapját az olajpénz képviseli. Úgy vélekedett, hogy " a hatalom kezdettől fogva összejátszott velük".

Kármán Irént június 22-én éjjel Pesterzsébeten ismeretlenek brutálisan bántalmazták, emiatt életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba, ahol azonnali, életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az oknyomozó riporter az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel jelent meg már könyve e témában.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt.

Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására.
2000 nyarán Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatásán több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor akkori belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket sorra megnyertek.

A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az idén, június közepén bejelentette, hogy kezdeményezi a titokgazdáknál az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát. A munkacsoport azt vizsgálja, melyik szervezetnél, minisztériumnál vannak még olajügyi titkosított iratok és ezekből mit lehet nyilvánosságra hozni.

Az Országgyűlés októberben nyilvánossá tette a parlamenti bizottság három, zárt ülésről készített jegyzőkönyvét az interneten. Eredetileg mindhárom dokumentumot 2091-ig minősítették államtitokká, ezek feloldásáról az Országgyűlés elnöke döntött. A testület jegyzőkönyveiből érdemi információ nem derül ki, az olajbizottság zöld számáról, az ülésezésről és két egykori belügyi dolgozó, Dunai Imre valamint Simon Sándor tervezett meghallgatásáról van bennük szó.

(mti)