Az LMP és az MSZP Schmittől vár segítséget

Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.

Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.

A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is, hogy hogy az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most "pártpolitika felett álló" ügy.

Arra a kérdésre, látnak-e esélyt arra, hogy Schmitt Pál megfontolja a kezdeményezésüket vagy esetleg a Fidesz ennek hatására másként dönt, Mesterházy Attila úgy reagált: bízik benne, hogy az államfő a kimondott szót komolyan gondolta és komolyan meg is fontolja a kérésüket. Bízik abban is, hogy a Fidesz - látva, hogy mennyien tiltakoznak az indítványuk ellen - változtat az álláspontján.

Schiffer András reményét fejezte ki, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportján belül is vannak olyan képviselők, akiknél "betelik a pohár". Itt nem pártpolitikai kérdésekről van szó, az alkotmány forog kockán, ami a konzervatív értékrendű politikusoknak is fontos - vélekedett.

Az LMP frakcióvezetője úgy látja: a kormányerőknek el kellene gondolkodnia azon, hogy megtesznek-e egy olyan lépést, ami ellen valamennyi ellenzéki párt tiltakozik, amelyeknek nemcsak az ideológiájuk különböző, de az ellenzéki szerepfelfogásuk, valamint a kormánypártokról alkotott képük is. Olcsó lenne ezt azzal trükkel elütni, hogy összenő, ami összetartozik - szögezte le.

Arra a felvetésre, csatlakozik-e az MSZP az LMP által kezdeményezett november 3-i demonstrációhoz, Mesterházy Attila azt válaszolta: a szocialista párt nem hirdetett demonstrációt. Mint mondta, nem zárja ki ennek a lehetőségét, de előbb megvárják, mi történik a következő napokban.

Jelezte: a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform tervezett demonstrációjáról a sajtóból értesült, így erről nem tud mit mondani.
Schiffer András ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem hiszi, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte különösebben dicsőségére válna egy olyan megmozdulásnak, amit az LMP a jogállam védelmében hirdetett meg.

Kérdésre válaszolva kitért arra: az LMP nem véletlenül vett részt a 2006 őszi eseményeket vizsgáló bizottság munkájában és szavazta meg a testület jelentését. Álláspontja szerint a volt miniszterelnököt súlyos személyes politikai felelősség terheli azért, hogy a jogállam idáig jutott és a Fidesz-KDNP kétharmados többséget élvez.
Mesterházy Attila erre reagálva annyit mondott: ahogy korábban is jelezte, sok mindenben nem ért egyet a két frakció, így ebben sem.

Mindkét frakcióvezető megismételte, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítési folyamatban.

A szocialista képviselőcsoport vezetője emlékeztetett: két fontos jogosítványa van az ellenzéknek: az Alkotmánybírósághoz fordulhat és népszavazási kezdeményezéssel élhet. Ezt a kettőt csavarja most ki a Fidesz az ellenzék kezéből, miközben az elmúlt években előszeretettel hivatkozott a döntéseire - közölte. Példaként a Bokros csomagot, a vizitdíjat és az ingatlanadót említette.

Az LMP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: nem egyszerűen az ellenzéki jogosítványairól van szó, hanem arról, a magyar embereknek megadatik-e az a jog, hogy ha valamivel nem értenek egyet azt ki tudják fejezni.

Véleménye szerint ha egy országban pillanatnyi hatalmi érdekek alapján visszamenőleg lehet törvényt alkotni és a hatalom nem tűr semmilyen korlátot, az azt jelenti, hogy a magyar embereket nincs, aki megvédje attól, hogy a zsebükben kotorásszanak és senki nem lehet biztos abban, hogy amit ma megkeres, az ott maradhat a zsebében, amit pedig megtakarít, az ott maradhat a számláján.
Arra a kérdésre, egyeztettek-e Sólyom Lászlóval, azt válaszolt: hivatalos megbeszélésünk nem volt senkivel, csak parlamenti pártokkal.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, ezt követően pedig Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből.

(mti)