A munkahelyek fontosabbak a béremelésnél, mondja Czomba

Vannak szektorok, ahol valószínű, a bérajánlás után sem emelkednek a fizetések a keresetek reálértékének megőrzéséhez szükséges mértékben, és ez nem is baj - mondta Czomba Sándor államtitkár. A politikus hangsúlyozta, a munkahelyek megőrzése a béremelésnél is fontosabb.

Kissé megcsúszott és így gyengébb az ereje az idei bérajánlásnak, mint a korábbi években, miután a 2013-ra szóló dokumentumra csak nyár közepén kerültek rá az aláírások - mondta az Ütközőben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A munkaadói szövetség tisztségviselője emlékeztetett rá, hogy máskor már az adott év elején, illetve a megelőző esztendő végén megvolt az ajánlás. Hozzátette azonban: bár mostanra sok helyen túljutottak a bérek rendezésén, vannak még olyan ágazatok és vállalatok, ahol várták a dokumentumot.

Az idei országos bérajánlást hétfőn írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. A dokumentum nem tartalmaz számot az emelés mértékére, fő kikötése, hogy törekedni kell a nettókeresetek reálértékének megőrzésére.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a Kossuth Rádió műsorában azt hangsúlyozta, hogy bár a paktum késeinek tűnik, de fontos hangsúlyozni, hogy a megállapodás január 1-től december 31-ig szól. A keresettek reálértékét megőrző béremelést is e szerint kell tehát alakítani.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban arról beszélt, a bérajánlás betartása - mint a nevéből is következik - nem kötelező, nem úgy, mint a garantált bérminimum és a minimálbér esetében. Nem véletlen azonban, hogy az elmúlt évtizedekben mindig született ilyen ajánlás, amely erősen orientálja a verseny- és az állami szféra munkaadóit és munkavállalóit is - tette hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium tisztségviselője.

Gaskó István ennek kapcsán hangsúlyozta, igaz, hogy az ajánlásban nincs számokban meghatározva a kívánatosnak tartott béremelés mértéke, de elég erős utalás van rá azzal, hogy a dokumentum tartalmazza: a konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációval kalkulál. Ha valaki tehát azt mondja, hogy a reálérték megőrzéshez 3,1 százalékos emelés kell, az nem sokat téved - véli a szakszervezeti konföderáció vezetője. Rolek Ferenc ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az ajánlásban azért sem szerepel konkrét szám, mert bizonytalan az infláció alakulása. Az év eleji minimálbér-megállapodáskor még 5 százalék feletti pénzromlással számoltak, később a konvergenciaprogramban már csak 3,1 százalék szerepelt, a legújabb előrejelzések pedig csupán 1,8-2 százalékról szólnak.

A MGYOSZ alelnöke szerint nagyon fontos, hogy a megállapodás egy átlagra vonatkozik, és nagyfokú rugalmasság jellemzi. A dokumentum aláírói azt mondják, hogy a bérmegállapodásokban figyelembe kell venni az adott vállalkozás teherbíró képességét, piaci helyzetét, valamint az is lényeges, hogy az esetleges béremelés nem veszélyeztethet munkahelyeket - tette hozzá Rolek Ferenc. Ezt a kitételt erősített az Ütközőnek nyilatkozva Czomba Sándor is, aki kiemelte, vannak olyan szektorok, ahol eddig sem, és nagyon valószínű, az ajánlás után sem emelik a béreket a keresetek reálértékének megőrzéséhez szükséges mértékben. „És azt sem mondom, hogy ez baj, hiszen a megállapodás egy másik nagyon fontos pontja, hogy csak olyan mértékben és módon lehet ezt az ajánlást figyelembe venni, ami a munkahelyek rovására nem megy" - fogalmazott az Ütközőben a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.