A Mazsihisz üdvözli a büntethetővé tételt

Feldmájer Péter szerint helyesen cselekedett az Országgyűlés, amikor megszavazta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.

Mint mondta, nagyon kedvező, hogy csak egy ellenszavazat volt. A jogszabály - Európa legtöbb államához hasonlóan - Magyarországon is világossá teszi, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni az emberek méltóságának sérelme nélkül.

A szocialisták által kezdeményezett, név szerinti zárószavazáson 197 igen, egy nem
szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt hétfőn. Az egyetlen nemmel szavazó a szabad demokrata Gulyás József volt.

A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve azt kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amelyet azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt.

Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.