A kompenzációs lista szerepe a választási rendszerben
2010. augusztus 29. vasárnap 17:19
Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 ezer lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 ezer lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
A tízezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott, kompenzációs listát pedig az a jelölőszervezet indíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. A választópolgár csak az egyéni képviselőjelöltre szavazhat, és az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok arányában osztják ki.
Nem kaphat mandátumot annak a jelölőszervezetnek a kompenzációs listája, amelynek a jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, és az a közös kompenzációs lista sem szerezhet mandátumot, amelyeknek a jelöltjei nem szerezték meg a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát.
A kompenzációs listás mandátum kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot: a számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, a következők pedig az adott lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, az új osztó rendre az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
Ezt követően meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot és az a lista is kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot kiosztják.
Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, úgy őt a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép. A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot, a kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.
(mti)
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Megúszta a börtönt a kollégáit...
- Hűvös éj után napsütéses napunk lesz...
- Szállást keres a Szentírás - Új...
- Több mint egy hónapja hiába keresnek...
- A németek elhurcolására emlékezünk:...
- Magukat rendőrnek álcázva csapott le...
- Fiatal rablók tartották rettegésben...
- Kiszámította a KSH, hogyan alakult az...
- Dobrev Klára úgy érzi, eljött az ő...
- Fehér füst szállt fel a vatikáni...