„1956-ot elhazudták előlünk”

Navracsics Tibor hangsúlyozta, az értelmiség feladata, hogy kiálljon és küzdjön a hazugsággal szemben az igazságért, ahogyan tette 1956-ban.

1956 igazsága nem pillanatnyi politikai megfontolástól függött, ez a magyar nemzet igazsága volt. Az értelmiség feladata, hogy őrizze ezt az igazságot, hogy mindig megőrizze az ellenállás jogát a hazugsággal szemben, és mindig megőrizze az igazság lángját az utókornak - mondta a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte, hogy 1956 azon ritka pillanat volt a magyar történelemben, amikor nemzet és értelmisége őszintén nézett szembe egymással, amikor az értelmiség ráébredt a saját hivatására, és ki is tudott állni saját igaza mellett.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, "1956-ot elhazudták előlünk. Elhazudták előlünk az iskolában, elhallgatták előlünk a nyilvános életben. Mi felnőtt fejjel, fiatal felnőtt fejjel szembesülhettünk 1956 igazi jelentőségével". Hangsúlyozta, hogy a magyar 1956 kiemelkedik a kelet-európai országok más pontjain történt forradalmak vagy felkelések közül, hiszen míg például 1953-ban Kelet-Berlinben a túl szigorú normák ellen lázadtak fel munkások, 1956-ban Poznanban pedig magasabb életszínvonalért tüntettek, addig Magyarországon 1956-ban mosolygó, fiatal egyetemisták a Lengyelországgal való szolidaritásért mentek tüntetni. "Nem csupán magasabb életszínvonalért. (...) Ezek a fiatalok azért vonultak az utcára, hogy Lengyelországgal szolidaritást vállaljanak. Valami olyan értékért, amely nem írható le a hétköznapi túlélés eszköztárával" - emelte ki.

1956-ban egy program mellett állt ki Magyarország, amely a szabad és független, demokratikus Magyarország programja volt. A magyar 1956 szinte az első perctől kezdve programszerűen nyújtott valamit a magyar embereknek a kommunistákkal, a kommunizmussal szemben; az igazság Magyarországának programját nyújtotta a hazugság Magyarországának programjával szemben, a békés polgárok Magyarországának programját nyújtotta a szocialista Magyarországgal szemben - fejtette ki beszédében a miniszterelnök-helyettes.

A műegyetemi megemlékezésen mások mellett jelen volt Sólyom László volt államfő, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.

A Műegyetemről mintegy ezren indultak el – sokan nemzetiszínű zászlóval – az ünnepi fáklyás menetben a Bem térre.

A Bem tértől az ottani ünnepség után a felvonulók egy részét Csepel teherautók szállították a Parlament előtti Kossuth térre, ahol este hét órakor Kövér László fellobbantotta a forradalom lángját.

Kép és szöveg: MTI