130%-on üzemelnek a bölcsődék

2010. augusztus 18. szerda 13:25

Munkát vállalnának, de nap közben nem tudják kire bízni a kisgyereket. Nem jut hely az önkormányzati bölcsődében, óvodában, vagy a településen egyáltalán nincs is ilyen, a magánszféra szolgáltatását pedig nem tudják megfizetni. Sok panaszos kereste meg ezzel Szabó Máté ombudsmant, aki a Kormányhoz fordult megoldásért.

Csak a 10 000 lakosnál népesebb települések önkormányzatát kötelezi a jogszabály bölcsőde fenntartására, de több helyütt ennek sem tesznek eleget. Az állampolgári jogok biztosa - egyszersmind gyermekjogi biztos - vizsgálata megállapította, hogy hiányoznak azok az előírások és eszközök, amelyek a mulasztó önkormányzatokat rábírják a kötelezettség teljesítésére. A jogi szabályozás ráadásul azt sem határozza meg, hogy figyelemmel kell lenni az ellátásra jogosult gyermekek számára, illetve, hogy annak arányában kell a férőhelyeket biztosítani. A bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek, és ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nélkül megemelte az egy csoportban elhelyezhető kisgyermekek számát.

Ennek következtében romlott az ellátás minősége, sérülhetett a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Van, ahol a bölcsődei és óvodai ellátás önkormányzati feladatainak "kiváltására" üzleti alapon működő magánszervezetekkel kötnek szerződést, ám ezekre nem azok a garanciális vagy térítési szabályok érvényesek, mint az önkormányzati fenntartású intézményekre - mutatott rá az ombudsman egy további ellentmondásra. A hagyományos bölcsődei, óvodai ellátásra például szigorú szakmai követelmények vonatkoznak, az alternatív formáknál (pl. a családi napközinél) csupán laza előírások határozzák meg a működés feltételeit, közöttük a személyzet képzettségét, az ingatlan alkalmasságát. További probléma, hogy országosan ugyan 90 százalékos az óvodák kihasználtsága, ám a területi egyenetlenségek miatt az ország egyes vidékein elérhetetlen az ellátás.

Óvoda híján - a jövő év végéig - a családi napközi, vagy házi gyermekfelügyelet jelenthetne megoldást, ám itt is tapasztalható az ellátás területi egyenetlensége: a családi napközik több, mint 43 százaléka a Közép-magyarországi régióban található. A családi napközi szolgáltatás további problémája az, hogy csak kevesen kötöttek feladat-ellátási szerződést az önkormányzatokkal. Ahol nincs ilyen szerződés, ott magas a térítési díj, amit a szociálisan rászoruló gyermekek szülei nem tudnak megfizetni. Vizsgálata nyomán Szabó Máté ombudsman felkérte a Kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szabályozás egységességét, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenőrizhetőségét, a szankciórendszert. A biztos kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel elérhető, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását előíró kötelezettségüknek.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala


(mti/OS)