Uhrik Dóra Köztársasági Érdemrendet vehetett át

"A tánc az egyetemes színház része, az a fajta táncművészet, ami nem színházszerű, az figyelmen kívül hagyja a közönséget és csupán önmegvalósítás" - vélekedett hivatásáról Uhrik Teodóra táncművész (képünkön), aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést vehette át az augusztus 20-iki nemzeti ünnep alkalmából pénteken a Parlamentben.

A Kossuth-díjas táncművész az indoklás szerint a táncművészet területén végzett több évtizedes kiemelkedő előadóművészi és táncpedagógusi tevékenységéért, a hazai táncművészeti oktatás szakmai programjainak minőségi megújításában végzett elévülhetetlen érdemeiért kapta az elismerést.

Uhrik Teodóra, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola táncművészeti igazgatóhelyettese, a Pécsi Balett alapító tagja. Arról, hogy a pécsi iskolában miben más a képzés, elmondta: középfokú oktatás több helyen is folyik, de minőségben csak a győri tánc- és képzőművészeti szakközépiskolát tartja a pécsihez hasonlónak. A munkájuk lényege az, hogy a Pécsi Balett alapítójának, Eck Imrének az örökségét viszik tovább.

"A tánctechnikán kívül a színpadra állítás gazdag lehetőségeivel ismertetjük meg a növendékeket, az előadóművészi képesség minden irányú kiteljesítésére szeretnénk őket megtanítani. Mert, ha a színpadra kiállunk, nemcsak lábunk és kezünk van, hanem lelkünk, szívünk, érzelmünk és érzékeink, ezeket a színpadra lépő táncművésznek mind közvetítenie kell, különben fabatkát sem ér az egész. Mi megtanultuk Ecktől, hogy minden egyes mozdulat mögött van gondolat" - hangsúlyozta Uhrik Teodóra.

Rámutatott: nagyon komoly színházi összefüggés is rejtezik a hivatásukban. "A tánc az egyetemes színház része, az a fajta táncművészet, ami nem színházszerű, az figyelmen kívül hagyja a közönséget és csupán önmegvalósítás" - fogalmazott a művész, aki elsőrendű feladatának tartja a tehetséggondozást, de foglalkoztatja a táncfilm-készítés is, szerinte itthon nagyon hiányzik ez a műfaj.

Uhrik Teodóra 1943. augusztus 27-én született Budapesten, 1961-ben az Állami Balettintézetben kapott diplomát. 1960-ban alapító tagja volt a Pécsi Balettnek, ahol 28, bel- és külföldi sikerekben gazdag évet töltött el, 1967 és 1989 között magántáncos volt. 1978 óta a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán tanít, 1991 óta tagozatvezető, majd igazgatóhelyettes, 2002 óta címzetes egyetemi tanár.

Művészete elismeréseként 1976-ban Liszt Ferenc-díjat, 1982-ben érdemes művész címet kapott, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a táncművészetet megújító, kimagaslóan értékes teljesítményéért, a magyar táncművészet négy évtizedes, nemzetközileg is elismert szolgálatáért, a művészetoktatásban, azon belül a középfokú táncoktatás területén végzett fáradhatatlan munkálkodásáért. 2005-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját. 2010-ben tagja lett a halhatatlanok társulatának, 2011-ben pedagógiai munkásságáért Apáczai Csere János-díjat kapott.

(mti)